Meghozták a románok lakásbiztosítás iránti kedvét a földrengések

Aggodalommal töltik el a romániai lakosságot az elmúlt időszakban bekövetkezett földrengések, amelyek máris érezhető hatást gyakorolnak a biztosítási piacra. A romániai biztosítók és viszontbiztosítók szövetségének (UNSAR) friss elemzése szerint a Törökországban pusztító katasztrófa, valamint az ezzel egy időben Romániában is észlelt kisebb erejű földmozgások miatt jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés a lakásbiztosítások iránt.

Az elmúlt három héten átlagosan 170 százalékkal nőtt a kiküldött lakásbiztosítási ajánlatok száma a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Hozzá kell tenni, ez még nem jelenti automatikusan a megkötött biztosítási szerződések számának megugrását, az még a jövő zenéje, hány esetben lesz az ajánlatból szerződés. 

Bár a földrengés az egyik olyan kockázat, amelytől az ország lakosai a leginkább féltik az otthonukat, országos szinten a lakások csupán 20 százaléka rendelkezik kötelező biztosítással, fakultatív biztosítása pedig a lakások alig 17 százaléknak van.

Márpedig az utóbbinak előfeltétele a kötelező biztosítás megléte. Annak ellenére, hogy tizenhárom éve létezik a kötelező biztosítás intézménye, és mégis mindössze a lakások alig 20 százalékára kötötték meg a tulajdonosok a törvény által előírt biztosítást, mindeddig nem bírságoltak a polgármesteri hivatalok. 

A két típusú biztosítás egyébként kiegészíti egymást. A kötelező biztosítás a földrengések, árvizek, földcsuszamlások okozta károkat fedezi, az ingatlan típusától függően 10 ezer, illetve 20 ezer euróig. A biztosítótársaságok által létrehozott 

A fakultatív biztosítás egyebek mellett a víz- és csatornavezeték, az egyéni hőközpont vagy a klímaberendezés meghibásodása okozta károkat és a szomszédoknak okozott károkat is fedezi. 

A biztosítás nem akadályozza meg a katasztrófa bekövetkeztét, de jelentős pénzügyi támogatást nyújthat a nehéz helyzetekben – hívta fel a figyelmet ki Alexandru Ciuncan, a romániai biztosítók és viszontbiztosítók szövetségének elnök-vezérigazgatója. Az 1994-ben alapított UNSAR 21 biztosítótársaságot tömörít, ők a romániai biztosítási piac mintegy 90 százalékát fedik le.

A román kormány különben újabb, az épületek földrengésbiztossá tételét elősegítő szabályozást hagyott jóvá szerdai ülésén, a törvénytervezet felgyorsítja a földrengésbiztonsági munkálatok engedélyeztetésének folyamatát. Szükség is volt erre, mivel felmérések szerint több száz épület kártyavárként omlana össze Bukarestben, ahol amúgy is sűrűn reng a föld. 

A jogszabályjavaslat előírja a földrengésveszélyes épületek felújításához szükséges engedélyek gyorsabb kiállítását, feszesebb közbeszerzési folyamatot tesz lehetővé, és határidőket szab meg az épületek gyors felmérésére, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a kórházakat, iskolákat, tömbházlakásokat és más épületeket mielőbb szakszerűen felértékeljenek földrengésbiztonsági szempontból.

Cseke Attila fejlesztési miniszter rámutatott, ez az előfeltétele annak, hogy a földrengésbiztonsági munkálatok finanszírozását kérjék az önkormányzatok. Az új rendelkezés továbbá ideiglenesen – az épület felújításáig – megtiltja a fokozottan földrengésveszélyes épületekben levő lakások bérbeadását, illetve a csoportos események szervezését. 

Ugyanakkor megteremti a jogi keretet arra, hogy a lakók többségének beleegyezésével földrengésbiztossá tegyék a tömbházi lakásokat, ami eddig egyetlen lakástulajdonos ellenkezése miatt is meghiúsulhatott.

a napokban közzé is tették az első ötven épület listáját, amelynek felújítására pénzt adnak. Szerepel közöttük 19 iskola és egyéb tanintézet, három kórház és 11 tömbház. A román kormány a közeljövőben félmilliárd eurót fordít épületkonszolidációra, miközben az elmúlt három évtizedben csak harminc épületet sikerült földrengésbiztossá tenni az országban.