Cselekvésre ösztönözte a bukaresti hatóságokat a Törökországot és Szíriát sújtó, több mint negyvenezer halálos áldozatot követelő pusztító földrengés, és a hosszú évek óta tartó halogatás után ismét napirendre tűzték a természeti csapás esetén fokozott veszélynek kitett épületek konszolidációjának ügyét. A kérdés már csak azért sem tűr halasztást, mert a földmozgás nem csupán az ázsiai katasztrófáról készült képsorok révén jut el a romániai lakossághoz: az ország a földrengésveszélynek kitettség szempontjából a világ első tíz állama között foglal helyet, e tekintetben Románia lakosságának 75 százaléka, a létfontosságú hálózatok 45 százaléka kockázatnak van kitéve.
Hétfőn és kedden egy szeizmológiai szempontból eddig egyáltalán nem aktív térségben, a dél-romániai Olténiában mértek a Richter-skála szerinti 5-ös értéket meghaladó erősségű földrengést, amelyet az ország számos pontján érzékelni lehetett. A rengés öt megye 22 településén okozott anyagi károkat, sok helyen pánik lett úrrá a lakosságon, szakértők pedig bevallották: meglepte őket a szeizmikus aktivitás ebben a térségben.
Korongok jelzik a veszélyt
Romániában a Kárpátkanyarban fekvő Vrancea megyét tartják nyilván veszélyesként ebből a szempontból, ahol a nagy erejű földmozgások évszázadonként legalább kétszer okoztak jelentős pusztítást Bukarest térségében. A legutóbbi, 1977. március 4-én bekövetkezett 7,4-es erősségű földrengésben több mint 1500-an vesztették életüket (ebből 1400-an a fővárosban), és több mint 11 ezer ember megsérült. Bukarestben 33 többemeletes épület megsemmisült, több ezer megrongálódott. Ezek közül az 1989-es rendszerváltást követően 358 kiemelten omlásveszélyesnek nyilvánított épületet vörös, a kockázatra figyelmeztető szöveggel ellátott koronggal jelöltek meg,
ezek ugyanis a szakértők szerint szinte biztosan összedőlnek egy újabb erős földrengésben.
Ezek azonban csupán az 1-es fokozatú veszélyességi szint alapján regisztrált épületek, több százra – egyes becslések szerint több ezerre – rúg azoknak az épületeknek a száma a román fővárosban, amelyek ugyancsak súlyosan megrongálódnának egy földmozgás esetén; alapos, minden épületre kiterjedő felmérés eddig nem készült. Toni Grebla, a Bukarestet is magában foglaló Ilfov megye prefektusa (a kormány területi képviselője) a napokban úgy nyilatkozott, az ötvenes-hatvanas években felhúzott, földrengésveszélynek kitett panelházakat inkább le kellene dózerolni, mert kevesebb anyagi ráfordítást igényelne, mint a felújításuk.
Döcög a felújítási program
Az épületek földrengésbiztossá tétele annál inkább sürget, hogy a román katasztrófavédelmi felügyelőség sötét forgatókönyvet dolgozott ki egy újabb, az 1977-es hasonló természeti csapás bekövetkeztére. Csak Bukarestben ezer épület összeomlana, 23 ezer erősen megrongálódna, 6500 ember elpusztulna, a súlyos sérültek száma meghaladná a 16 ezret – ezek azonban csak becslések, a katasztrófa igazi hatása felbecsülhetetlen. Az utóbbi három évtizedben a veszélyeztetett épületek alig 10 százalékának felújítását sikerült államilag támogatott programokból elvégezni – ez mindössze harminc bukaresti épületet jelent. Bár Románia bizonyos területein fokozott az épületek összeomlásveszélye földrengés esetén – elsősorban a fővárosban, Vrancea megyében, de a Székelyföld bizonyos részein vagy a Partiumban is –, ennek ellenére az utóbbi harminc évben csupán néhány tömbházat sikerült földrengésbiztossá tenni kormányzati finanszírozással, mert a finanszírozási mechanizmus eredménytelennek bizonyult. A törökországi, majd a romániai földrengések hatására Nicolae Ciuca kormányfő
felszólította a fejlesztési minisztériumot, hogy gyorsítsa fel a veszélyeztetett épületek megerősítését célzó programot.
Ennek nyomán Cseke Attila tárcavezető a kabinet szerdai ülésén beszámolt arról, hogy több mint 600 millió eurót fordítanak az uniós finanszírozású helyreállítási programban épületek megerősítésére, a fejlesztési minisztérium eddig száz település 238 veszélyeztetett épületének biztonságossá tételére kötött finanszírozási szerződést 441 millió euró értékben. A 148 projekt 262 millió euró értékben 162 közintézmény – iskola, egészségügyi intézmény, hivatal – székházának földrengésvédelmi és energetikai felújítását célozza, húsz másik, 179 millió euró értékű projekt pedig 76 társasház megerősítésére vonatkozik.
Százmillió eurós keretet nyitottak
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minisztere szerint az uniós forrásokból folytatott épületrehabilitációval párhuzamosan a fejlesztési tárca idén román költségvetési forrásokból pénzelt, az omlásveszélyes épületek földrengésbiztossá tételét célzó, 100 millió eurós költségkeretű programot is indított, amelyre ebben az évben 40 millió eurónak megfelelő összeget irányoztak elő a költségvetésben. Az omlásveszélyes épületek megerősítését célzó országos programban 920 millió eurónak megfelelő összegre adtak le pályázatot 277 közintézmény és társasház megerősítése érdekében. A legtöbb (128) pályázat Bukarestből érkezett, a pályázási időszak február 20-án zárul; a román kormány egyébként százszázalékos finanszírozást nyújt a munkálatokra, sem a lakóktól, sem az önkormányzatoktól nem kér önrészt, a finanszírozási program többéves.
Raed Arafat, a romániai katasztrófavédelmi főosztály vezetője a szerdai kormányülésen bejelentette, hogy tájékoztatási kampányt indítanak a lakosság körében, mi a teendő természeti csapások, elsősorban földrengések esetén.
