Alig egy nap különbséggel érzékeltették nyilatkozataikban az európai vezetők közti ellentmondásokat a kínai kapcsolatok vonatkozásában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, aki júliustól veszi át az Tanácsának elnökségét.

Delivery,Of,Weapons,From,Russia,To,China,,Package,Of,Military
Az uniós vezetők arról győzködik Kínát, hogy ne adjon fegyvert Oroszországnak.
Fotó: Shutterstock

Az EU attól tart, hogy ha Kína nagy mennyiségben fegyvereket szállít Oroszországnak, akkor az orosz–ukrán konfliktus globális, pusztító következményekkel járó proxyháborúvá nőhet.

Ursula von der Leyen az eszkalációtól tartva néhány napja először utalt arra, hogy az Európai Unió felrúghatja a Kínával kötött átfogó beruházási megállapodást (CAI), amelyet a két szereplő 2020-ban, Angela Merkel volt német kancellár hivatali idején tárgyalt. A CAI megkönnyítené az uniós vállalatoknak, hogy termelésüket az ázsiai államba helyezzék, a kínaiaknak pedig azt, hogy kulcsfontosságú uniós ágazatokban szerezhessenek részesedést. A megállapodást az európaiak még nem ratifikálták emberi jogi aggályok miatt: azzal vádolják Kínát, hogy népirtást követett el az ujgur kisebbség ellen.

Fu Kong, Kína európai uniós nagykövete Von der Leyen kijelentéseire reagálva elmondta, hogy a bizottság elnökének beszéde sok félreértelmezést és félremagyarázást tartalmazott a kínai politikáról és a kínai álláspontokról. Szerinte „bárki is írta ezt a beszédet Von der Leyen elnöknek, nem igazán érti Kínát, vagy szándékosan torzította el a kínai álláspontokat”.

Vang Lutong, a kínai külügyminisztérium európai ügyekért felelős főigazgatója pedig arra figyelmeztetett, hogy az unió veszélyes játékot űz. A vezető Twitterén arról írt, hogy kockázatos a kereskedelmet ideológiával és nemzetbiztonsággal összekapcsolni és konfrontációt előidézni a blokkok közt.

A márciusi uniós csúcstalálkozón ugyanakkor felvetődött a kereskedelmi megállapodás felélesztésének kérdése. 

Sőt Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, aki júliusban veszi át az unió soros, tanácsi elnökségét, s aki pénteken találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel, amellett érvelt, hogy Kínával el kell mélyíteni a kapcsolatokat. Sánchez hangsúlyozta, hogy törekedni kell a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok jobb egyensúlyára, az átláthatóságra és az egyenlő versenyfeltételekre az európai–kínai kapcsolatokban. A spanyol miniszterelnök kijelentései ellentmondanak mindannak, amit az uniós vezetők eddig hangoztattak, miszerint nagyobb diverzifikációra és a diktatúráktól való kisebb függőségre kell törekedni.

Ennek az álláspontnak a lényege az lehet, hogy a mélyebb kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően Kínának egyre kevésbé lenne érdeke, hogy támogassa a háborús agresszor Oroszországot.

Ugyanakkor pont Oroszország mutatta meg, hogy az üzlet nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyik fél ne indíthatna területi revíziós hadjáratot. Ráadásul a színterén Kína egyre erősebb, az unió pedig egyre gyengébb szereplő, így a kereskedelmi kapcsolatok által kínált ösztönzés egyre kisebb hangsúllyal esik latba.

Mindenesetre Brüsszel diplomáciai offenzívát indított Kína meggyőzésére. Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron francia elnök a héten találkoznak Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel. Az uniós vezetők célja, hogy megakadályozzák Kínát, hogy fegyvereket adjon Oroszországnak – írja a Politico.

Volt brüsszeli bürokrata: az EU meggyengült, és azt is tudjuk, miért

Az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának volt helyettes vezetője szerint meggyengültek az Európai Unió világpolitikai pozíciói, és nem is várható gyors fellendülés. Balás Péter sorra vette a kurrens témákat, szólt a hozzánk várt indiai sofőrökről és az ukrán menekültekről is.