Korábban még az Egyesült Államok támogatásával épült ki az az erős és kiterjedt kínai trösztellenes hatósági rendszer, melynek most pont az amerikai vállalatok látják kárát.
Kína ugyanis a két ország közt zajló kereskedelmi és technológiai háború következő eszközeként az amerikai érdekeltségű, de Kínában is működő vállalatok közötti egyesülési folyamatok lassítását, akadályozását és ellehetetlenítését veti be.
A kínai hatóságok ezzel egyszerre rontják az amerikai cégek versenyhelyzetét és javítják a kínaiakét.
A távolkeleti ország felügyelete ugyanis sok esetben olyan feltételekhez köti a vállalati fúziókhoz szükséges engedélyek kiadását, amelyekből a kínai riválisok jönnek ki jól – sok esetben egyenesen azt kérve ezekért cserébe, hogy az érintett vállalatok tegyenek elérhetővé bizonyos amerikai embargó alá tartozó termékeket az országban: csakhogy ezt az egyesülni kívánó cégek nyilvánvaló okokból nem tehetik meg.
A kínai fúziós politika miatt egy helyben áll a processzorgyártó-óriás Intel és az izraeli Tower Semiconductor félvezetőgyártó 5,2 milliárd dolláros fúziója, ahogy két csipgyártó 3,8 milliárdos egyesülését is gátolják.
De mégis miért képes Kína ilyen nagyságrendű, hozzá első látásra nem is szorosan kapcsolódó üzletekbe beleszólni? A kérdésre a válasz a kínai trösztellenes hatóságok szabályozásában keresendő:
a kínai hatóságok ugyanis minden olyan fúziót felülvizsgálhatnak, amelyben az érintett felek több mint 117 millió dolláros éves forgalmat bonyolítanak le az országban.
A trösztellenes működés korábban azért volt nehézkes az ázsiai óriás háza táján, mert az ezzel foglalkozó testület alacsony létszám mellett, koordinálatlanul dolgozott – mára azonban a korábbi hatóságot átalakították, működését központosították, és a kínai vezetés egyik hatékony fegyverévé tették.
A gazdasági kényszer eszköztárának bővülése pedig politikailag is kiemelten fontos terület Hszi Csin-ping kínai elnök számára: az immáron harmadik turnusát töltő vezető teljesítményének ugyanis egyik legfontosabb mérőszáma az, hogy milyen hatékonyan képes fellépni az egyre élesedő, Amerikával folytatott kereskedelmi és technológiai háborúban.
A fúziók lassítása és akadályozása pedig egy olcsó, kevéssé látványos és roppantul hatékony eszköz Kína kezében.
A kínai hatóságok az elmúlt hetekben kiberbiztonsági nyomozást indítottak a Micron csipgyártóval szemben, razziáztak az amerikai érdekeltségű Mintz csoport központjában, és nem utolsósorban 31 millió dolláros bírsággal sújtották a Deloitte tanácsadó céget, amiért azok szerintük elégtelen auditot folytattak a kínai Huraong eszközkezelőnél, bizonyítva, hogy különös figyelem övezi az amerikai érdekeltségeket az országban.
A fúziók lassítását olyan óriásvállalatok szenvedik meg a korábban már említett Intelen túl, mint a szintén csipgyártó Broadcom 61 milliárd dolláros üzlete és a Microsoft 68,7 milliárd dolláros Activision Blizzard-fúziója.
