A Putyin-doktrína figyelembe veszi azt az erőviszony-átrendeződést, amely az utóbbi időszakban végbe ment a Kelet (mindenek előtt Kína) javára a Nyugattal szemben. Kínát, és kisebb mértékben Indiát, a világ két legnépesebb államát tekinti meghatározó partnereknek az új világrend kialakításában. Prioritásként kezeli Amerika és más „nem baráti” államok dominanciájának felszámolását. Washington a dokumentumban a kollektív Nyugat „agresszív Oroszország-ellenes politikájának” szervezőjeként, meghatározó mögöttes erejeként szerepel.
Fotó: en.kremlin.ru
Moszkvában feltehetően a kínai elnökkel, tanácsadóival egyeztették a koncepciót. Legfontosabb sajátossága: többpólusú világról van szó, húzta alá az Oroszországi Biztonsági Tanácsban az előterjesztő, Vlagyimir Putyin elnök. Ebben a többpólusú világban Oroszország csak egy a sok regionális központ közül. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter így jellemezte az új külpolitikai koncepciót:
célja megtörni a Nyugat monopóliumát, hogy kontrollálhassa az emberiség fejlődési útját, hogy megvalósítsa világhatalmát.
Ez a gyakorlatban az új világrend kialakítása keretfeltételei meghatározását jelenti, jelezte Lavrov. Ezeket a feltételeket a jövőben „nem a Nyugat egoista szempontjai” hanem az ENSZ alapokmányban is lefektetett, valamennyi ország szuverén egyenlőségén nyugvó szisztéma szerint kell meghatározni, összegezte az orosz diplomáciájának irányítója.
A Kreml negyvenhárom oldalas új külpolitikai koordinátarendszere megerősíti a víziót a korábban már megismert, Oroszország-központú „orosz világról”, amely a többi civilizációtól, kulturális-gazdasági-politikai rendszertől jelentős mértékben független.
Biztonsági garanciák
Putyin és szövetségesei, – kiváltképpen Kína – alternatív, nem-nyugati globális rendszert építenek fel, amelyben a „Globális Délre”, a Nyugattal, annak Moszkva elleni szankcióival nem különösebben rokonszenvező fejlődő, döntően afrikai és latin-amerikai államokra számítanak.
Moszkva biztonsági garanciákkal segítené szövetségeseit, azok fenntartható fejlődési modelljét, függetlenül attól, hogy ezeket a többi állam elismeri-e vagy sem.
(Itt vélhetően első sorban a 2008-as grúziai háború után kialakult két „független”, de önállóként nemzetközileg el nem ismert entitásról, Abháziáról és Dél-Oszétiáról lehet szó.) És, noha tételesen nem szerepel a doktrínában, de Moszkva kemény lépéseket ígér, ha folytatódik a Nyugat, a keleti nyomulása. A három kis balti ország NATO-tagságát Moszkvában lenyelték, de itt húzzák meg a dupla vörös vonalat: újabb szomszédok, exszovjet köztársaságok (elsősorban Ukrajna és Grúzia) NATO-belépését már a dupla tiltóvonal átlépésének tekintik.
Alapelvek
A mintegy tíz éve megfogalmazottatt leváltó új külpolitikai doktrína a többközpontúságra (multipolaritás) épül. Alapelvei:
1. a nemzetközi biztonság oszthatatlansága, a globális és a regionális szempontok harmonikus illeszkedése,
2. a kultúrák, civilizációk, társadalmi berendezkedési modellek különbözőségének tiszteletben tartása,
3. annak elfogadhatatlansága, hogy bármelyik ország a másikra (többiekre) erőltesse saját ideológiáját, értékrendjét, fejlődési modelljét,
4. egy megengedő szellemi-morális koordináta-rendszer megléte, amely egyaránt elfogadható a világ hagyományos vallási és világi alapú rendszerei számára.
Oroszországi gazdasági pillanatkép 2023. április elején: – A hivatalos moszkvai álláspont (Minekonomrazvityije – a gazdasági fejlesztési minisztérium) erre az évre 0,8 százalékos GDP-csökkenést jósol. A Moody’s amerikai pénzügyi elemzőcég ezzel szemben 3 százalékra prognosztizálja a visszaesést. Jövőre az amerikai cég 1 százalékos növekedést vár. – Idén az állami költségvetés 23 százalékát viszik el a katonai vonatkozású ráfordítások. Ezek és a hatalmas állami megrendelések tartják fenn alapvetően az ipari tevékenységet, mérséklik a nyugati szankciók hatását. – Csökken az orosz polgári célú ipari termelés, mindenek előtt a hadiipar felfuttatása miatt. |
