Sokkolta Európát az energiaválság költsége – de a magyar adósság csökkent

Pénteken jöttek ki az európai uniós országok tavalyi negyedik negyedéves összehasonlítható büdzsé- és államadósság-számai, melyekből kiderült, hogy az energiaválság borzasztó költségvetési sokkot okozott Európában. Ennek ellenére a világjárvány idején felszökött adósságráták csökkenni tudtak az év végén, még Magyarországon is, noha Brüsszel visszatartja a pandémia kezelésére hivatott és egyéb utalásokat Budapest számára. A sokk hatásai még jó darabig tovagyűrűznek, de az energiaárak legalább idén már mérséklődtek Európában. 

Az EU átlagos adósságrátája a negyedik negyedévben a belföldi össztermék (GDP) 84 százalékára csökkent az előző három hónap 85,1 százalékos rátájáról. Az átlagosnál többel, 2 százalékponttal csökkent a magyar adósságráta, amelynek 73,3 százalékos szintje továbbtra is átlag alatti. Egyes tagállamok adósságrátája irgalmatlanul magas: a görögöké több mint a duplája, az olaszoké majdnem kétszerese a magyarnak. A portugál, spanyol, francia és belga ráta a magyarénak legalább a másfélszerese. 

Az adósság méretét alapvetően a költségvetés teljesítménye, illetve a hitelfelvételek-visszafizetések egyenlege befolyásolja. A koronavírus-járvány megjelenésekor iszonyatos teher hárult a költségvetésekre, 2020-ban az euróövezetben például a GDP 97 százalékára szökött fel emiatt az átlagos adósság az előző évi 83,9 százalékról, de utána évről évre csökkent, a friss adatok szerint azóta 91,5 százalékra (azaz az euróövezet sokkal jobban eladósodott, mint a nem oda tartozó uniós tagországok). 

Az unió hatalmas közös elköteleződést vállalt a pandémia sokkját enyhíteni hivatott támogatások és kölcsönök kiosztására, amelyek azonban lassan érkeznek, a Magyarországnak járó uniós pénzeket pedig a jogállamisági vita miatt egyelőre visszatartják.

A pandémia lecsengése után újabb költségvetési csapás érte Európát, a tavaly februárban kirobbant ukrajnai háború által is súlyosbított energiaválság, amelynek pusztító költségvetési hatásai a második fél évben jelentkeztek erőteljesen, és ez a friss adatokból is világosan látszik. Ez volt az az időszak, amikor az energiaválság hatásainak különösen kitett Magyarország fizetőeszköze, a forint rekordmélységekbe gyengült, gyakran lemásolva az európai földgázárak alakulásának a grafikonját.

Az Eurostat adatai szerint a tagállamok összesített, szezonálisan kiigazított költségvetési hiánya a második negyedévben még csak a GDP 2,2 százaléka volt, ez a következő negyedévben már 4,2 százalékra ugrott, a negyedikben pedig még tovább romlott a szám, 4,5 százalékra. Magyarországon ebben az időszakban 3,8-ről 8,7 százalékra ugrott a deficit.

A romlás üteme nálunk 1,8 százalékpontra mérséklődött a negyedik negyedévben. Voltak uniós tagállamok, amelyek rosszabbul jártak, például a litvánok a maguk 4,9 százalékpontjával, vagy a spanyolok 3,9, a portugálok pedig 7,6 százalékpontos hajmeresztő egyenlegromlással egyetlen negyedév alatt. Mindenesetre az energiaszámla ilyen mértékű elszaladása után logikus, ha a pénzügyminiszterek a korábbinál is nagyobb szigorral kezelték a közös kasszát.

A magyar államadósság a külső fizetési pozíció ilyetén példátlan romlása ellenére is csökkenni tudott tavaly, a forint idei rekordteljesítményét pedig az elemzők a magasra feltolt hazai kamatok mellett annak tulajdonítják, hogy javultak a magyar gazdaság fundamentumai, és ebben kulcsszerepe volt az energiaárak visszavonulásának – igaz, hogy a korábbinál még mindig magasabb szintekre.