BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Polish Politics And More (archives 2016-2022)

Sztrájkhullám és káosz várható a repülőtereken

Forró nyarat jeleznek előre az európai légi közlekedésben, az ágazatban dolgozó érdekképviseletek ugyanis a legváratlanabb időpontokban hirdethetnek sztrájkot követeléseik elérésére. Az ostor a légitársaságokon csattan, és persze a pórul járt utasokon.

A húsvéti európai légi utasforgalomról szóló friss statisztikák ismét igazolták, hogy a légitársaságoknál, a légi irányításnál és a repülőtéri kiszolgálószemélyzetnél sporadikusan előforduló sztrájkok mennyire negatívan hatnak az ágazat fejlődésére, nevezetesen arra, hogy a koronavírus-járványt megelőző 2019-es év szintjére térjen vissza a forgalom. Ezt a legtöbb légitársaság az idei nyári csúcsszezonnal tervei szerint eléri, vagy legalábbis megközelíti. 

 

Ám hogy mennyire, az nagyban függ a szektort sújtó sztrájkhullám erősségétől. A szakszervezetek alkupozíciója és érdekérvényesítő képessége még mindig rendkívül erős, az ágazatot továbbra is munkaerőhiány sújtja, s a kiugróan magas infláció miatt a bérigények is folyamatosan nőnek. A munkabéke sem garantálható, hiszen ha az egyik héten mondjuk sikerül megegyezni a pilótákkal, a következőn a reptéri rakodómunkásoknak juthat eszükbe, hogy ők tulajdonképpen bagóért dolgoznak.

Az idei húsvét sem volt mentes a tömeges járattörlésektől, az ottfelejtett utasokról és a sorozatos késésektől. 

Ezúttal Franciaország, pontosabban Emmanuel Macron volt a főkolompos, aki a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelésének kierőszakolásával sztrájkokba torkolló tüntetéshullámot váltott ki. 

Ráadásul az alkotmánybíróság sem vitatta a rendkívül népszerűtlen lépés jogszerűségét, és hatálybalépésével a következő hetekben is a forró tavasz folytatódására lehet számítani Európa egyik legforgalmasabb turisztikai központjában. A húsvét hetében összesen 33,3 ezer Franciaországot érintő járatot töröltek, szemben a tavalyi 7,8 ezerrel, míg a fájdalomküszöböt jelentő három óránál többet ezúttal 9 ezer járat késett az AirHelp szakportál adatai szerint. 

French President Emmanuel Macron (2nd L) disembarks his presidential plane at Beijing Capital International Airport in Beijing on April 5, 2023.
Emmanuel Macron kormánygépe bezzeg sosem késik.
Fotó: AFP

Egy évvel ezelőtt csak 7,8 ezer járat törlésére kényszerültek, a kritikus késések száma azonban akkor sem volt kevés, és 6,8 ezer járatot érintett. A légi irányítók sztrájkjával színezett időszakban a járatok 62 százaléka volt pontos, szemben a 2022-es 75 és a 2019-es 76 százalékkal. 

A párizsi repülőtereket üzemeltető, állami tulajdonban lévő Aéroports de Paris (ADP) forgalmi jelentése 470 ezer utas „elvesztéséről” tesz említést a január és március között időszakban, s ezért a sztrájkolókat teszi felelőssé. Ebből 390 ezer utas márciusban „tűnt el”. 

A ForwardKeys adatai szerint csak a párizsi Charles de Gaulle repülőtérre érkező, illetve onnan induló járatokra Európában váltott jegyek száma 30 százalékkal esett vissza március közepén a 2019-es bázishoz képest. Az ADP ugyanakkor nem panaszkodhat, hiszen az első negyedévben – a kritikus márciust is beleértve – összesen 21 millió utast fogadott, 44,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. 

Paris,/,France,-,April,24,,2015:,Air,France,Airbus Paris / France - April 24, 2015: Air France Airbus A330-200 F-GZCF passenger plane arrival and landing at Paris Charles de Gaulle Airport
Landolás a Charles de Gaulle-on. Nőtt a forgalom, de nőhetett volna jobban is.
Fotó: Soós József / Shutterstock

A sztrájkok nélkül 47,8 százalékos lett volna a bővülés, de még így is már a 2019-es első negyedév utasforgalmának 88,7 százalékánál járnak. 

Az ADP a negyedéves gyorsjelentését jövő szerdán publikálja, az anyagi veszteség mértékét akkor teszik közzé.

Nagy-Britanniában a ki- és beléptetést végző személyzet sztrájkja már tavaly év végén repülőtéri káosszal fenyegetett. Végül kisebb volt a hatása a vártnál, de így is komoly fennakadások voltak húsvétkor, emiatt 33,7 ezer járatot töröltek, szemben a tavalyi 26,6 ezerrel. A járatok 73 százaléka volt pontos, szemben a 2022-es 76 százalékkal. Portugáliában a privatizáció előtt álló TAP légitársaság pilótáinak bérsztrájkja bénította meg a húsvéti forgalmat.

Polish Politics And More (archives 2016-2022)
Európa-szerte megszaporodtak a késések és a járattörlések.
Fotó: NurPhoto via AFP

Németország sem ússza meg: ott most csütörtökre és péntekre szervezett sztrájkot a Verdi szakszervezet, 

hogy a biztonsági személyzet számára kiharcolja az éjszakai és hétvégi pótlékok emelését a düsseldorfi, a kölni és a hamburgi repülőtéren. Hamburgban a repülőtér üzemeltetője valamennyi induló járatot törölte erre a két napra, ezzel összesen 80 ezer utazásra készülő ember terveit húzta keresztül – írja a Deutsche Welle.

A vissza-visszatérő bizonytalanság az üzemeltetők és a légitársaságok üzleti teljesítményére is negatívan hat. Michael O’Leary, a Ryanair fapados légitársaság hirtelen haragú vezérigazgatója ki is akadt azon, hogy a francia légiirányítók sztrájkja miatt húsvétkor a legforgalmasabb útvonalaikon nem tudták a francia légteret a megszokott módon használni, így a Nagy-Britanniából Spanyolországba és Portugáliába tartó járataik jókora késéseket szedtek össze, több száz járatukat pedig törölni kellett. 

Irish low-cost airline Ryanair CEO Michael O'Leary addresses a press conference in Brussels on January 17, 2023.
Michael O’Leary szerint igazságtalan a vétlen légitársaságokkal megfizettetni a mások által okozott károkat.
Fotó: AFP

Az Eurocontroll adatai szerint az európai légi járatok 15 százaléka használja valamilyen formában a francia légteret, így elképzelhető, hogy mekkora felfordulást tud okozni egy munkabeszüntetés a légiirányítóknál. O’Leary azt is szóvá tette, hogy a kőkemény uniós szabályozás miatt az európai légitársaságoknak kell megtéríteniük a késésekből fakadó károkat, noha azok ezúttal rajtuk kívülálló okok miatt keletkeztek. 

Ebben egyébként teljes az összhang a járvány okozta sokkból kikászálódó légitársaságok között: szerintük igazságtalan, hogy egyedüli teherviselőként rajtuk verik el a port, 

ezért a repülőtér-üzemeltetők és más iparági szereplők anyagi felelősségvállalását forszírozzák. Egyelőre nem sok eredménnyel. 

A 32 európai ország fogyasztóvédelmi érdekképviseletei nevében fellépő ernyőszervezet, a BEUC pedig azért lobbizik, hogy a szolgáltatást ne előre, hanem annak igénybevétele után fizethessék ki a fogyasztók. Magyarán fokozatosan át kellene térni arra, hogy a leszállás után számoljanak el az utassal. Azzal érvelnek, hogy a légitársaságok a sokszor hónapokkal korábban beszedett pénzt gyakran gyorsan elköltik, és a pórul járt fogyasztók sokszor hónapokig küzdhetnek a visszaszerzéséért.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.