Az európai országok – néhány kivételtől eltekintve – egyre jobban elmaradnak amerikai társaiktól a kutatásra és fejlesztésre (k+f) fordított kiadásaikat tekintve – derül ki az EY könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég által a német Handelsblatt rendelkezésére bocsátott exkluzív felmérésből.
A jelentés szerint a világon az Amazon, az Alphabet, a Meta, az Apple és a Microsoft költ a legtöbbet kutatásokra, öten együtt 189 milliárd eurónyi dollárt adtak ki erre a célra 2022-ben, háromszor annyit, mint az 500-as toplistára felkerült 29 német vállalat k+f-büdzséje volt együttvéve.
Ráadásul a két ország közötti szakadék egyre nő, hiszen míg az amerikai vállalatok 16 százalékkal növelték kiadásaikat – aminek eredményeként már 50 százalékos a globális részesedésük –, addig a németeknél csupán 11 százalékkal emelkedett a k+f. Nem vigasz, hogy közben Németország közelebb araszolt a második helyezett Japánhoz.
A német cégek közül amúgy kényszerű kivétel volt az autóipari triász. A BMW, a Mercedes és a Volkswagen ugyanis az elmúlt pénzügyi évben példátlanul nagy összeget, együttvéve 26,6 milliárd eurót költött fejlesztésekre.
Az elektromos autózás és az önvezető autók áttörésével gyilkos verseny indult meg az ágazatban, ám a digitális hálózatok építése is folyamatosan napirenden van. A Volkswagen például Salzgitterben egy olyan akkumulátorcella-gyárat épít, amely nemcsak gyártó üzem lesz, hanem kutatás és fejlesztés is folyik majd az ígéretes akkumulátortechnológiával kapcsolatban.
Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Európa legnagyobb gazdasága a k+f-ben lemaradóban van a versenytársaihoz képest, hiszen a top 500 cég közé bekerült 29 német vállalat 68 milliárd eurós összkiadásával mindössze 7,6 százalékos arányt hasított ki magának 2022-ben.
Az amerikaiak dominanciája pedig egyre nő, 2018 óta a kutatásra és fejlesztésre legbőkezűbben költő 500 vállalat között az amerikai cégek száma 140-ről 164-re emelkedett, míg az európaiaké 142-ről 133 vállalatra csökkent.
Mindez már csak azért is szomorú, mert kevés dologban értenek egyet a közgazdászok, de azt senki sem cáfolja, hogy k+f magasabb termelékenységhez vezet, hosszabb távon pedig ez az egyetlen módja a jólét növelésének, mégpedig anélkül, hogy egyre többet és többet dolgoznánk, mind nagyobb adósságot vállalnánk, és egyre jobban szennyeznénk a környezetünket.
A legfájóbb pont azonban az, hogy ami a nagy tőzsdei cégekre igaz, elmondható a kkv-król is, a magyar gazdasággal legerősebb kapcsolatot ápoló Németországban – Fritzi Köhler-Geib, a KfW fejlesztési bank vezető közgazdásza szerint – más iparosodott országokkal összehasonlítva a gazdaság legtöbb ágazatának átlag alatti a k+f-intenzitása.
A mesterséges intelligenciát is Amerikában fejlesztik
Az amerikai technológiai vállalatok reagáltak elsőként a mesterséges intelligencia (MI) kutatásában rejlő lehetőségekre is. A Microsoft már legalább tízmilliárd dollárt fektetett Open AI nevű partnercégébe, a Chat GPT fejlesztőjébe. Bill Gates cége mellett azonban az Alphabet is közölte nemrég, hogy új korszak kezdődik az MI-vel.
Egy biztos a 115 milliárd dolláros készpénztartalékkal rendelkező Alphabet és a 104 milliárdos dollárhegyen ülő Microsoft egyaránt nagyobb pénzügyi lehetőségekkel fejleszthet, mint bármelyik európai vállalat.
Mindeközben a Meta 2019 óta mintegy 40 milliárd dollárt fektetett be a virtuális kiterjesztett valóság kutatására irányuló titkos, Reality Labs nevű projektjébe, amely tekintve, hogy a Facebooknak világszerte 3,7 milliárd ügyfele van, vagyis a világ internet-hozzáféréssel rendelkező embereinek mintegy 80 százalékát éri el, hatalmas potenciállal bír.
Tengerentúli dominancia az IT-szektorban is
Az európai–amerikai vetélkedés állását jól mutatja, hogy míg Európában a top 500-as ranglistára bekerült cégek mindössze 17 százaléka sorolható a kutatásintenzív IT-szektorba, beleértve az e-kereskedelmet is, az Egyesült Államokban ez az arány 35 százalék.
Európában a k+f-re legtöbbet költő IT-cégek közül az SAP áll az élen 6,2 milliárd eurós kiadással, amelyet a két hálózatüzemeltető, a svéd Ericsson és a finn Nokia követ egyaránt 4,5 milliárd euróval, a negyedik helyre pedig a félvezető-specialista holland ASML futott be 3,3 milliárd euróval.
Az IT-szektorban megfigyelhető amerikai dominancia miatt valószínűleg jelentős hátrányba kerül az európai gazdaság az elkövetkező években – kommentálta a felmérés eredményeit Henrik Ahlers, az EY németországi vezetője. Hozzátette:
A digitalizáció nem hagy érintetlenül egyetlen iparágat sem.
Angelika Niebler, a bajor Keresztényszociális Unió európai parlamenti képviselője a bürokráciát látja az európai digitális felzárkózás legfőbb akadályának. A politikus a Handelsblattnak elmondta:
Európában egy vállalatnak először irathegyeken kell átrágnia magát, majd hónapokon át tartó várakozás következik, amíg a támogatási kérelemről döntés születik. Ez egyszerűen túl sokáig tart.
Talán az Amazon példája mutatja a legmeggyőzőbben, hogy a digitalizált vállalatok milyen dominanciára képesek például a kiskereskedelemben.
Mialatt a korábbi európai piacvezetők, mint a Kaufhof, a Karstadt-Quelle vagy a Metro kiesett a DAX-vállalatok sorából, az Amazon globális bajnokká vált.
A biotechnológia az európaiak reménysége
A részleteket vizsgálva azonban kiderül, hogy Európa nem minden téren van lemaradásban. Az autóipar mellett ugyanis az európai gyógyszeripari vállalatok is sokat költöttek tavaly kutatásokra. Sőt, átlagosan bevételük 17,4 százalékát fordították erre a célra, míg az amerikaiak csupán 14,9 százalékot.
A svájci Roche gyógyszeripari óriáscég fektette be a legtöbbet 2022-ben, 16 milliárd eurót, 8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A legnagyvonalúbban költő amerikai gyógyszeripari vállalat, a Johnson & Johnson viszont 1 százalékkal, 13,9 milliárd euróra mérsékelte k+f-kiadásait.
Ebben az ágazatban amúgy jól teljesített a német Bayer és Merck is 6,6 milliárdos, illetve 2,5 milliárdos büdzséjével.
