Egyre több nyersolajat exportál Oroszország a tengeren, a tankhajókon elindított olaj mennyisége 10 százalékkal nőtt április eleje óta. Mivel az oroszországi nyersolaj szinte teljes egészében Kínába és Indiába tart, az Ázsiába irányuló mennyiség is rekordon van. Ezzel ellentétesen kommunikál a moszkvai vezetés. Legutóbb az orosz energiaügyi miniszter, Pavel Sorokin közölte, hogy az ország olajkibocsátásának csökkentése – a nyugati szankciók megtorlása – áprilisban majdnem elérte a kitűzött szintet, márciusban nagyobbat is húztak a nadrágszíjon, mint tervezték. Korábban Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes beszélt erről.
Az orosz finomítók közben valóban lassítottak,
a termelés 1,4 százalékkal esett vissza helyi adatok szerint a karbantartások miatt. A feldolgozott mennyiség napi 300 ezer hordóval mérséklődött március óta, de továbbra is napi 430 ezer hordóval meghaladja a tavaly tavaszi szintet.
Nagy út sok bizonytalansággal
Hosszú az olaj útja Ázsiáig: a kisebb hajókról még gigatankerekre át is kell szivattyúzni a rakományt, hogy eljusson Ázsiába. Ez általában a Földközi-tenger viszonylag védett vizein történik. Ugyanakkor tény, hogy a háború kitörése óta a szankciók miatt az orosz flotta bizonytalan tulajdonosi körrel, nem megfelelő biztonsági felszereléssel és gyakorlatilag biztosítás nélkül hajózik, ami jelentős kockázatot hordoz.
Négyhetes átlagban
és az „ismeretlen ázsiai” célállomás felé tartó tankerekről reálisan azt lehet feltételezni, hogy Indiába tartanak. Felpörgött a Kazahsztánnal való kereskedés is, ugyanis – Indiához hasonlóan – a közép-ázsiai ország is ad el átcímkézett orosz olajat.
Európa a partvonalon
Oroszország tengeri kőolajexportja az európai országokba nem változott, napi 83 ezer hordó volt a május 12-ig tartó 28 napban, és Bulgária volt az egyetlen célállomás.
Tény, hogy az orosz olaj egykori legnagyobb felvevőpiaca szinte lenullázta beszerzéseit. Látszik, hogy az orosz olajra van vevő, de Ázsiába hajókon eljuttatni jóval költségesebb, mint az Európába irányuló vezetékes szállítás.
Törökország is veszi az orosz olajat, felpörögtek a szállítások, ugyanis ide napi 203 ezer hordó érkezett a május 12-ig tartó négy hétben.
A Kreml is lépett, az olajexportból az utóbbi időben heti 50 millió dollár bevételt hozott, ugyanakkor
szűkítik a Brent és az Ural közötti maximális diszkontot: júliustól ez legfeljebb 25 dollár lehet az eddigi 28 után a friss döntés szerint.
Az utóbbi héten összesen 34 tartályhajó 26,3 millió hordó nyersolajat rakodott be, ami 3 százalékkal több az előző hetinél.
Olajárrali van a levegőben
Az olaj ára hosszabb ideje csökken, a trend azonban megfordulhat. Sok ok mellett a recessziótól való félelem, a világgazdasági növekedés lassú szintje tartja alacsonyan a fekete arany árát. Ugyanakkor
az Egyesült Államok 3 millió hordó olajat vásárol a vészhelyzeti olajtartalék újratöltésére augusztusi szállításra.
Az energiaügyi minisztérium a hónap végéig várja a kereskedő ajánlatait. A bejelentés nem váratlan: Jennifer Granholm energiaügyi miniszter már a múlt héten jelezte a törvényhozóknak, hogy hamarosan megkezdik a tartalékok újratöltését, miután az a tavalyi rekordértékesítés miatt 1983 óta a legalacsonyabb szintre csökkent, az Egyesült Államok mindössze nagyjából húsznapi fogyasztását fedezi. Az ügyben politikai csata alakult ki, de annyit borítékolni lehet, hogy az autózási, azaz fogyasztási szezonban érkező nagybevásárlás nyomot hagy majd a piaci árakon is.
A jegyzéseket jelen pillanatban a vártnál rosszabb kínai adatok is alátámasztják, a hivatalos adatok szerint az ipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom és az állóeszköz-beruházások a vártnál jóval lassabb ütemben nőttek áprilisban. Ugyanakkor a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is arra hívja fel a figyelmet, hogy most érdemes betárolni, ugyanis akár kismértékű hiány is felléphet az év későbbi részében, és a miatti aggodalom is kikophat az árból, tehát az olajár emelkedésével lehet számolni.
A mostani pesszimizmus ellentétben áll az év második felében várható keresletnövekedéssel
– összegez elemzésében az IEA.
A párizsi székhelyű szervezet egyúttal napi 200 ezer hordóval 102 millió hordóra emelte a a globális olajkeresletre vonatkozó előrejelzését.
Hangsúlyozzák, hogy kedvezőtlenek ugyan az ázsiai országból érkező gazdasági adatok, de idén Kína adhatja a keresletnövekedés 60 százalékát, ami ellensúlyozza a fejlett gazdaságok lanyha növekedését.
