Bátran hozzányúlnak a sokszor átláthatatlan tömegközlekedési jegyrendszerhez Németországban. Egységesítés és árcsökkentés – így lehet összefoglalni a lényegét az intézkedéseknek, amelyek egyik legfontosabb eleme, hogy havi 49 euróért egész Németországra érvényes bérletet lehet vásárolni, amellyel tulajdonosa minden városi buszon, villamoson, metrón és egyes vonaton szabadon utazhat. Minden kétséget kizáróan ez lesz a világ egyik legolcsóbb tömegközlekedési bérlet ajánlata. A bérlet 49 eurós havi árát harminccal elosztva 1,6 euró jön ki, tehát kevesebb, mint egy kávé áráért lehet a Bodeni-tó partján buszozni, vagy éppen vonatozni Hamburg egyik elővárosában.
Az úgynevezett Deutschland-Ticketben a helyi és regionális vonatok is szerepelnek, ugyanakkor a helyközi járatok már nem, mivel a rövidebb utazások kiváltására hívták életre a szuperbérletet.
és a stratégiai gondolkodás középpontjába helyezi a tömegközlekedést. A helyzet faramuci, ugyanis pont Európa legnagyobb járműipari centrumában igyekeznek vonzó ajánlattal rávenni az autósokat a tömegközlekedésre.
Scholz beleáll
Olaf Scholz német kancellár is a terv mellett van – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a kampány részeként ellátogatott egy német buszpályaudvarra is.
Nagy szükség is van arra, hogy a német lakosság kiszálljon autóiból, ugyanis a vártnál szerényebb ütemben csökken az ország károsanyag-kibocsátása.
A közlekedési ágazat rendszeresen átlépi a számára megadott terhelési szinteket, ennél azonban még nagyobb baj, hogy időarányosan rosszul áll a 2030-ra kitűzött kibocsátási szint elérésétől is, ami a mostani fele környékén van.
Miután az új jegyfajta ára jóval az eddigiek alatt van, a szövetségi kormány 1,5 milliárd eurót ad a kieső összegek pótlására a tömegközlekedési vállalatoknak. Emellett a 16 német tartomány is megegyezett arról, hogy együtt ugyanennyivel járulnak hozzá a program költségeihez.
Megszólaltak a kritikusok is
Philipp Kosok, az Agora tömegközlekedési elemzője szerint a terv valószínűleg keresztbe tesz a fejlesztéseknek.
Egyetlen eurót sem szánnak fejlesztésekre, és ez gond. Alapvetően a vasutat kellene priorizálni a hosszabb távú autóhasználat helyett – erről pedig nincs szó a tervekben
– tette hozzá. Mindenesetre nagy előrelépés az új rendszer. Scholz például elérte, hogy az ország 60 tömegközlekedési cége rábólintson a digitális jegyekre, pedig sok esetben még mindig a papír alapú jegyek voltak jellemzők Németországban, és sok megállóban megbízható automata beléptetőkapu sincs.
„A Deutschland-Ticket fontos lépés, aminek köszönhetően végeredményben többen szállhatnak majd vonatra” – mondta Naren Shaam, az Omio Group összehasonlító oldal vezérigazgatója.
Valóban nagy megtakarítást hoz a lakosságnak az új bérlet. A csaknem másfél milliós Münchenben például ha egy munkavállaló a város széléről járt be dolgozni, eddig 180 euró körül fizetett, most pedig majd 49 euróért vásárolhat bérletet, amit ráadásul Németország minden városában használhat. A kritikusok szerint ez valójában az egyik probléma a jeggyel. Az ellenzők szerint az ugyanis
tovább ösztönzi az utazásokat, így még nagyobb forgalom várható Németország amúgy is túlterhelt úthálózatán, a károsanyag-kibocsátásról nem is beszélve.
A kedvező áru tömegközlekedési jegy miatt már van, aki összeomlást vizionál a turisztikai főszezonra. A Német vasúttársaságnál azonban optimisták:
Nem számítunk ugrásszerű növekedésre, de a kereslet folyamatosan élénkül
– foglalta össze a helyzetet a Deutsche Bahn szóvivője.
Érdemes figyelni
A németországi döntés a többi uniós ország számára példaértékű lehet, ugyanis a blokk közös célja, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Ez pedig csak akkor képzelhető el, ha a megfizethető, környezetbarát közlekedési lehetőségekhez mindenki hozzáfér.
„A vasút helyzetbe hozása, megerősítése prioritás az európai kormányok számára” – mondta Gonzalo Cantabrana Fernandez, az S&P Global igazgatója.
Sok vásárlót azonban eltántoríthat, hogy Németországban alapvetően pontatlan a vasúti menetrend, ráadásul a szolgáltatás minősége is kifogásolható, elsősorban vidéken. Az értékesítési lehetőségeket sem használják ki egyelőre, ugyanis az Omióhoz hasonló portáloknak nem árulnak jegyeket, és bár a Flis lobbizott a kormánynál, hogy a bérletet terjesszék ki helyközi buszjárataira, nem jártak sikerrel.
Általános félelem Németországban, hogy aláássák az autóipart, a gazdaság igáslovát. Ezt jól jelzi, hogy Volker Wissing közlekedési miniszter még azt is felvetette, hogy kapjon mindenki a 49 eurós jegyből, aki új autót vásárol. Ugyanakkor az utasok képviselői szerint a tömegközlekedés színvonalának emelése elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen a közúti forgalom.
