Az amerikai irodisták fele használja a ChatGPT-t munkához

Japánban az irodisták 7 százaléka használja a ChatGPT-t a munkahelyén, ezzel szemben az amerikai kollégáiknak mintegy fele támaszkodik a mesterséges intelligenciával működő chatbotra – derül ki a tokiói székhelyű MM Research Institute május végi online felméréséből, amely közel 14 ezer ember megkérdezésén alapul. Az is kiderült, hogy a szigetországban a válaszadók 46 százaléka nem ismeri a ChatGPT-t, míg az Egyesült Államokban csak 9 százalék felelt így.

Az amerikai felső vezetők több mint 60 százaléka nyilatkozta, hogy érdeklődik a technológia iránt, míg Japánban sokan bizonytalanok abban, hogy a használata biztonságosak számít-e. A felkelő nap országában 14 százalék hívta segítségül a chatbotot programozáshoz, a tengerentúlon 45 százalék. A válaszadók többsége szövegek generálására, például álláshirdetések és e-mailek megírásához használja az OpenAI eszközét, valamint információk összegzésére – írja a Nikkei Asia.

Ugyanakkor egyharmaduk közölte: aggódik az adatvédelem miatt. A távol-keleti országban a 3 ezer főnél nagyobb vállalatoknál népszerűbb a chatbot, mint a kisebb cégeknél. A felmérés eredménye azért is érdekes, mert a ChatGPT honlapja, az Egyesült Államokban a legnépszerűbb, a látogatók 15,22 százaléka érkezett az országból, a második India 6,32 százalékkal, a harmadik pedig Japán 4 százalékkal. Vagyis hiába kedvelik a szigetországban a technológiát, elsősorban nem a munka miatt használják, főleg az egyetemisták veszik hasznát.

A chatbotok meghódították a világot

A tavaly november végén elindított ChatGPT villámgyorsan meghódította az internetet, mivel képes szöveget generálni, valamint képeket és videókat készíteni. Tud dalokat komponálni, recepteket, e-maileket szerkeszteni vagy fogalmakat tömören összefoglalni az interneten talált információk felhasználásával. A Microsoft az új technológiát az Edge böngészőjébe, a Bing keresőjébe és a Skype üzenetküldő szolgáltatásába egyaránt beépíti. Sőt, megérkezett a ChatGPT legfrissebb verziója, amely már a GPT-4 nyelvi modellt használja fel. 

Az is kiderült, hogy az OpenAI eszköze telepíthető lesz a Mercedes járműveire is. Mindez felkeltette a riválisok érdeklődését. A Google a versenytársától lemaradva, február elején mutatta be saját megoldását Bard néven, amelyet a térképszolgáltatásába is beépít. Közben kiderült, hogy a Facebookot és az Instagramot birtokló Meta is beszáll a versenybe: a cég által kifejlesztett LLaMA-kutatóknak, kormányzati és civil szervezeteknek, valamint egyetemi szereplőknek lesz elérhető nem kereskedelmi licenc mellett.

A kínai Google, a Baidu márciusban mutatta be az Ernie Botot, amelyet egyebek között saját keresőmotorjába, felhőszolgáltatásába, intelligens autókba és háztartási gépekbe tervez integrálni. A Twittert felvásárló Elon Musk áprilisban jelentette be, hogy a szerinte baloldali-liberális irányban elfogult ChatGPT alternatívájaként létrehozza saját chatbotját TruthGPT néven. Sőt, a szankciókkal sújtott orosz pénzintézet, a Sberbank is saját chatbotot ad ki GigaChat néven. A LinkedIn és a DeepMind alapítói Pi néven mutatták be saját megoldásukat.

Bár a ChatGPT és más, nemrég bemutatott mesterséges intelligenciák képességei lenyűgözték a kutatókat, az etikusok, a törvényhozók és az üzleti vezetők egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a szabályozás nélküli rendszerek milyen károkat okozhatnak a társadalomban. Olaszországban betiltották, de az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is napirenden van a szabályozása, amit az OpenAI is támogat.