Oroszország agrárexportja idén legalább 10 százalékkal fog nőni – jelentette ki Viktorija Abramcsenko orosz miniszterelnök-helyettes. Abramcsenko szerint a kivitel úgy is növekedni fog, hogy a barátságtalan országokkal nem kereskednek. Hozzátette: az eurázsiai ország mezőgazdasági exportja tavaly elérte a 41,5 milliárd dollárt, 12 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A barátságtalan országokkal való kereskedelmi kapcsolatok lezárása nem állította le a mezőgazdasági exportot, a szállítások volumene és értéke is nőtt
– mondta a politikus a Reuters szerint. Moszkva a szankciókat bevezető államokat nevezi barátságtalan országoknak. A miniszterelnök-helyettes szavai egybevágnak az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) adataival: az USDA szerint az eurázsiai ország 45 millió tonna búzát exportált a 2022. júliustól 2023. februárig tartó pénzügyi évben, amivel rekordot döntött, és éves szinten 36 százalékos növekedést jelentett. Az amerikai minisztérium ebbe nem számolta bele a Krím félszigetről és a kelet-ukrajnai területekről származó termést, tehát a tényleges mennyiség még nagyobb volt.
A 35 millió tonnával második helyen álló ellenben jóval lemaradt. Az oroszok hajókkal havonta átlagosan 3,5 tonnát szállítottak, főleg Törökországba, Egyiptomba, Iránba, Szaúd-Arábia, Szudánba és Algériába. Szárazföldi útvonalakon Kazahsztánba ugrott meg a kivitel: ugyan a közép-ázsiai országnak egyre jelentősebb a saját termelése, de a feldolgozóipara az olcsóbb orosz búzát preferálja. Napraforgóolajból Moszkva exportja elérte 4 millió tonnát, alig lemaradva Ukrajnától.
Keleti szomszédunk kivitele évek óta csökken, amit a háború csak tovább rontott, így az előrejelzések szerint Oroszország jövőre megelőzheti Kijevet. Az eurázsiai országban ugyanis folyamatosan bővül a napraforgómag termelése és feldolgozása, viszont a belső fogyasztás nem nő, így egyre több jut exportra. A napraforgóolaj legnagyobb piacának Kína, Törökország és Egyiptom számít, míg napraforgódarából Törökország és Fehéroroszország vásárolja a legtöbbet. A javuló hozamok a technológiai fejlődéssel és a klímaváltozással járó termőterület-bővüléssel magyarázhatók.
Moszkva az agrárexporttal törne ki a szankciós béklyóbólA globális felmelegedés hatása Szibériában erősen érződik. Ha az örök fagyövezetből akár néhány tízezer négyzetkilométernyi tundra is kikerül, mezőgazdasági művelésre alkalmassá válik, azzal érezhetően tovább javulnak az oroszok esélyei. A szibériai szűzföldek termőképessége jobb, mint a kimerített francia, holland, német földeké, amelyek egy részén legalább egy évezred óta folyhat mezőgazdasági termelés. |
