Új szelek fújnak Németország egykori legnagyobb bányaövezetében, Lausitzban. A tervek szerint itt építenék meg az ország legnagyobb akkumulátorparkját, a lengyel határon lévő Boxberg szénerőmű helyén – írta a Reuters.
Fotó: Sebastian Kahnert / DPA Picture-Alliance via AFP
A cseh tulajdonban lévő LEAG bányászati és energetikai vállalat által a múlt héten bemutatott projekt egy 200 millió eurós létesítmény építését foglalja magában, amely a szél- és tárolására szolgálna, zöldalternatívaként szolgálva a Lausitz régió szénbányái helyett.
Ez a tavaly bejelentett tervek folytatása lenne, amelyek szerint akár 7 gigawatt kapacitású nap- és szélerőművek építenének, amely a vállalat szerint nagyjából ezer munkahelyet teremtene.
Ezeket a létesítményeket 2030-ig azon a 33 ezer hektáros területen húznák fel, amelyen korábban az ország egyik legnagyobb szénbányája üzemelt.
A tervek jelképezik Olaf Scholz kancellár kormányának azon törekvését, hogy a szén-dioxid-semleges gazdaság felé haladva már 2030-ra elérje a szénenergiából való kivonást, szemben a 2038-ra kitűzött céllal.
Az átmenetet és az annak felgyorsítására irányuló erőfeszítéseket vegyesen fogadják a régióban, az itt élők ugyanis szkeptikusak a társadalmi és az ökológiai hatásokkal kapcsolatban, és a technikai kihívásokat is nehezen kezelhetőnek tartják.
Ute Liebsch, a lausitzi IG BCE szakszervezet vezetője attól tart, hogy a szénről való gyors leválás, ha nem lesz időben alternatívája a területen, amely felvehetne munkavállalókat, még több fiatalt késztet a távozásra, hasonlóan a német újraegyesítést követő 1990-es helyzethez.
Ezt megelőzve a kormány „Csodálatos Lausitz” szlogennel kampányt indított, amelynek célja, hogy a fiatal szakembereket a Brandenburg és Szászország tartományokra kiterjedő régióba vonzzák, ahol a jövedelmek jellemzően alacsonyabbak az országos átlagnál.
Egy biztos, a félelmek miatt a rendszerellenes AfD pártot egyre többen támogatják itt keleten, és ez a jövő évi tartományi választást is befolyásolni fogja. A bevándorlásellenesség, az euroszkepticizmus és a zöldpolitikákkal szembeni ellenállás népszerű a helyi szavazók körében
– mondta Knut Abraham helyi konzervatív politikus.
A valódi probléma lehet a térségben, csak a LEAG nagyjából 8 ezer alkalmazottal rendelkezik Lausitzban.
A helyiek 18 százaléka gondolja úgy, hogy a politikusok eleget tesznek a zöldátállás megfelelő végrehajtásáért – ezzel szemben több mint 70 százalékuk tart attól, hogy az áram drágulni fog.
Miközben a zöldaktivisták rendszeresen tüntetéseket tartanak a szénből való kivonulást követelve, és a globális hőmérséklet emelkedésére hivatkozva a 2030-ig tartó kivonulást sürgetik, a helyi politikusok ellenállnak a változásnak.
– mondta Christine Herntier, Spremberg város polgármestere.
A LEAG azonban azzal érvel, hogy az akkumulátorprojekt nemcsak a zöldátmenet, hanem a helyi feltámadó alapja is. A Gigawattgyárat arra tervezték, hogy a jövőben kiváltsa a széntüzelésű energiatermelést, és a projekttel meg akarják mutatni, hogy ez az átalakulás a szénről a megújuló energiaforrásokra technikailag lehetséges.
Egy másik probléma a vízellátás kérdése: a Schwarze ipari parkban a mérnökök egy kísérleti projekten dolgoznak, amely egy évi 1000 tonnára tervezett zöldhidrogénüzemet valósítana meg – ehhez azonban kulcsfontosságú a folyamatos vízellátás.
A szövetségi környezetvédelmi ügynökség júniusban közzétett jelentése szerint a legrosszabb esetben a szénkivonás 75 százalékkal csökkentheti Berlin vízellátását, az ipari régiókban pedig sokkal nagyobb lehet a kiesés.
Nem meglepő tehát a lakosság és a helyi politikusok körében a szkepticizmus, amely a zöldenergiára való gyors átállást illeti. A munkanélküliség, a vízhiány és az üres ígéretek az utolsó döfések lennének egy olyan területnek, amely egyébként is a túlélésért küzd.
