Csapást mérnek az európai turizmusra az extrém hőhullámok
A forró nyár kemény csapást mért az idegenforgalomra, amelynek a koronavírus-járványból felépülve extrém hőhullámokkal, erdőtüzekkel, valamint az ezek elől menekülő turisták tömegével kellett szembesülnie. Az éghajlatváltozás hatásai a jövőben valószínűleg erősödni fognak, az ágazatnak pedig sürgősen alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez – írta a Bloomberg.
Fotó: Pétrosz Jannakurisz / MTI
A klímaváltozás hatásait jó szemlélteti egy még 2019-ben született tanulmány, amely szerint Madrid éghajlata 2050-ben az észak-afrikai Marrákesére fog hasonlítani, London inkább Barcelonára, Stockholm pedig Budapestre – még a párizsi egyezményben kitűzött, 2 Celsius-fokos célérték megtartásával is.
Ez nagyban befolyásolná az európai utazási és idegenforgalmi ágazatot, amely tavaly 1,9 ezermilliárd euróval járult hozzá a regionális gazdasághoz.
Dél-Európában ennek hatását már most meg lehet tapasztalni. A hétvégén mintegy 19 ezer embert kellett evakuálni a görögországi Rodosz szigetéről, miután az erdőtüzeket nem tudták megfékezni. Pár év alatt a kontinens biztonságos, jól ismert turistaközpontjai teljesen átalakultak, és természeti katasztrófák fenyegetik őket.
Bár a becslések szerint Európa idegenforgalmi ágazata 2032-ig évente átlagosan 3,3 százalékkal fog növekedni, a szélsőséges időjárási jelenségek dél-európai gyakorisága a kontinens északi úti céljai felé terelheti az utazókat.
A hőhullámok hosszabb távon csökkenthetik Dél-Európa turisztikai vonzerejét, vagy legalábbis csökkenthetik a nyári keresletet
– közölte hétfőn a Moody’s Investors Service.
Egyes kutatók szélsőséges forgatókönyveket modelleztek, hogy felmérjék a gazdaság különböző részeire gyakorolt hatásokat. Az Európai Bizottság idén közzétett jelentése szerint egy 4 Celsius-fokos felmelegedést elérő világban az ökológiai összeomlás mellett például a görög Jón-szigetekre irányuló turizmus több mint 9 százalékos visszaesését eredményezné. Ugyanez a forgatókönyv szerint viszont a nyugat-walesi turizmus mintegy 16 százalékkal növekedne.
Ez az eltolódás csapás lesz azon országok számára, amelyek gazdasági növekedése nagymértékben függ a turizmustól. Az ágazat 2021-ben 14,9 százalékkal járult hozzá Görögország bruttó hazai termékéhez, míg Olaszországban és Spanyolországban 9,1, illetve 8,5 százalékkal.
A turisták azonban a nyári hónapokban kénytelenek lesznek a hőhullámok elől északabbra menekülni, a dél-európai nyaralások pedig valószínűleg inkább a tavasz és őszi időszakokra csúsznak át, ezzel jelentősen átalakítva a Földközi-tenger nyaralási szezonjait.
Az iparág még mindig ébredezik a koronavírus-járványból, és jelenleg a gazdasági válsággal küzdenek. Ebben a helyzetben még nem tudták figyelembe venni, hogy az emelkedő hőmérsékletek mit jelentenek hosszú távon, és nem készülnek fel arra, hogy hamarosan megváltozik az európai turizmus
– mondta Tom Jenkins, az Európai Turisztikai Szövetség vezérigazgatója. Hozzátette, hogy az idei nyár eseményei még nem feltétlenül tűnhetnek erősödő trendnek, amelyre a jövőbeli kereskedelmi döntéseket alapozniuk kellene.
A szélsőséges időjárás mellett a foglalási idők is valószínűleg rövidebbek lesznek – az utazók figyelemmel fogják követni az előrejelzéseket, hogy a szabadságukat lehetőleg ne egy rekorderős hőhullám idejére időzítsék.
S míg Dél-Európában a nyári szezon hiányzó turistái fognak súlyos problémát okozni az iparágnak, északon nagy valószínűséggel a túlzott érdeklődés jelenthet gondot az olyan célpontokon, ahol még nincsenek felkészülve a közelgő emberáradatra.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
