Európai gazdasági növekedés: bőven vannak hamis hangok az örömódában
Viszonylag kellemes meglepetésre ébredhetett a nemrég még zavargások által felzaklatott párizsi lakosság. Az ország statisztikai hivatala azt közölte, hogy a francia gazdaság 0,5 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző három hónaphoz képest. Az előzetes becslések mindössze 0,1 százalékos növekedésről szóltak. Tovább növelheti a franciák örömét, hogy
az infláció üteme csökkenést mutat, az árak 5 százalékkal emelkedtek júliusban éves alapon, ami a legalacsonyabb ütem az ukrajnai háború kitörése óta.
Az Insee statisztikai hivatal szerint a viszonylag kedvező helyzet az export felfutásának köszönhető.
Bruno Le Maire pénzügyminiszter Franciaországban „figyelemre méltónak” nevezte az egyébként relatív halovány gazdasági teljesítményt, és megerősítette a kormány idei 1 százalékos növekedési tervét. Kevésbé bizakodó a francia kiskereskedelmi óriás, a Carrefour vezetője. Alexandre Bompard vezérigazgató szerint a fogyasztók az olcsóbb, saját márkás termékeket keresik, de az élelmiszer-értékesítés szinten tartása is egyre nehezebb.
Összességében nem változott a fogyasztók viselkedése
– tette hozzá. A statisztikai adatok részben mást mutatnak: az Insee szerint a fogyasztói kiadások júniusban 0,9 százalékkal nőttek, elsősorban az élelmiszer-vásárlások felfutásának köszönhetően.
Az eurózóna második legnagyobb gazdaságáról napvilágot látott adatok jókor jöttek: az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde ugyanis egyre rosszabb képet festett a blokk helyzetéről. Az EKB kamatemelése után azt mondta:
Az euróövezet rövid távú gazdasági kilátásai romlottak, miután a belső kereslet is gyengült.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a francia adatok mire lesznek elegendők, megmenthetik-e a recessziótól az euróövezetet, miután a német gazdaság már technikai recesszióba került.
A leggyengébb pont: Németország
Míg mosolyogva ébredhettek Párizsban, a németek hangulatát egy kedvezőtlen tény ronthatta el:
Európa legnagyobb gazdasága technikai recesszióba süllyedt. A Szövetségi Statisztikai Hivatal, a Destatis azt közölte, hogy a német gazdaság stagnált a második negyedévben.
Hangsúlyozzák, hogy a GDP a második negyedévben az előző három hónaphoz képest nem csökkent, ugyanakkor nem is nőtt. Miután viszont 2023 első negyedéves gazdaságnövekedési adata 0,1 százalékot csökkent a tavalyi év utolsó hónapjaihoz képest, az ezt megelőző negyedéves adatpár is 0,4 százalékos visszaesésről szólt, ki lehet jelenteni, hogy a német gazdaság technikai recesszióba került.
Éves összevetésben, az árhatás kiszűrésével is zsugorodott a német gazdaság. A kibocsátás az idei második negyedévben 0,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2022 azonos időszakában. A Destatis ugyanakkor kedvező jelként értékeli, hogy a háztartások fogyasztása egy gyenge téli fél év után stabilizálódott 2023 második negyedévében.
Az elemzők azonban egyáltalán nem derülátók a német gazdaság kilátásait illetően.
Az ING szakértői szerint az ukrajnai háború mint állandó rizikó mellett a hangulatmutatók gyengülése, a sorozatos kamatemelések, az amerikai gazdaság várható lassulása egyaránt lefelé húzzák a német gazdaságot. Ebben a kedvezőtlen helyzetben a magánfogyasztás és az esetlegesen felpörgő kínai gazdaság áttételes kedvező hatásai jelenthetnek mentsvárat az eurózóna legnagyobb gazdasága számára, ám a kiút még igencsak bizonytalan. Jegyzetükben úgy értékelnek:
A szezon utolsó meccsét nehezen, de megnyerte a német gazdaság, de továbbra is maradnak a másodosztályban.
Gyengül az északi szél
Nem sokkal jobb a helyzet Svédországban sem. A svéd gazdaság is 1,5 százalékos visszaesést könyvelt el a második negyedévben, szemben az előrejelzésekben szereplő 0,5 százalékos prognózissal.
A zsugorodás annál is fájdalmasabb, hogy az előző negyedévben még 0,6 százalékos növekedést mértek.
A korona – amely amúgy is gyatra teljesítményt nyújtott az elmúlt hónapokban – gyengült az adat közzététele után, 11,6016-ra esett az euróval szemben.
Gustav Helgesson, a Nordea Bank Abp elemzője szerint a gazdaság zsugorodása arra utal, hogy a svéd jegybank kamatemelései gyorsan begyűrűznek a reálgazdaságba, és visszafogják a növekedést. A gondokat súlyosbítja az is, hogy
a svédországi hitelrendszerben elterjedtek a változó kamatozású konstrukciók, ami csak fokozza az adósok kitettségét a jegybanki kamatalakítás felé.
A Riksbank tavaly április óta nulláról 3,75 százalékra emelte az irányadó rátát. A svéd gazdaság kilátásai sem kedvezők: az immár egyéves lakáspiaci zuhanás a kereskedelmi ingatlanszektorra is átterjedt, mind a helyi lakásépítési mutató, mind pedig a svéd háztartások hitelfelvételi hajlandósága mélypontjára esett.
Délen jobb a helyzet
Az előzetes számok szerint április és június között 0,4 százalékkal nőtt a spanyol gazdaság, ami megfelel a piaci várakozásoknak is. A helyi statisztikai hivatal szerint a háztartások fogyasztása 1,6 százalékkal nőtt két egymást követő zsugorodási időszak után, és az állami kiadások is emelkedtek, 1,5 százalékkal.
Éves összevetésben a gazdaság 1,8 százalékkal nőtt, ami a leggyengébb bővülési ütem 2021 első negyedéve óta.
Ugyanakkor kedvezőtlen az éves növekedési ütem: a mediterrán gazdaság 1,8 százalékkal nőtt, ami a leggyengébb éves növekedési ütem a koronavírus által kiváltott recesszió óta. Az előző három hónapban éves szinten még 4,2 százalékos növekedést regisztráltak. A maginfláció viszont 6,2 százalékra gyorsult, ami magasabb a várt 5,9 százaléknál.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
