Kína szigorítani fog a Japánból érkező élelmiszer ellenőrzésén, és fenntartja bizonyos termékek importjának tilalmát amiatt, hogy a tokiói hatóságok és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is jóváhagyta a fukusimai atomerőmű hűtővízének óceánba engedését. A lépés éles kritikát váltott ki a szigetországban és külföldön is, Tokió azonban állítja, hogy azt biztonságosan hajtják majd végre, és betartják az ezzel kapcsolatos nemzetközi szabályokat.

A hűtővíz tengerbe eresztése éles kritikákat váltott ki otthon és külföldön is.
Fotó: AFP

Rafael Rossi, a NAÜ főigazgatója a héten mutatta be a szervezet ezzel kapcsolatos jelentését, és pénteken megismételte, hogy a hűtővíz kiengedése vélhetően nem jár határokon átívelő következményekkel, annak 

csak „elhanyagolható radioaktív hatása” lenne az emberekre és a környezetre.

A vízben található radioaktív anyagok dél-koreai jelentés szerint is a határértéken belül vannak, a szöuli importkorlátozás azonban érvényben marad mindaddig, amíg az emberek aggályai nem csillapodnak a termékek biztonságosságát illetően.

Kína a tengerből származó japán élelmiszerek legfőbb vásárlója, és az atomerőmű 2011. márciusi katasztrófája után szintén korlátozásokat vezetett be, amelyek vonatkoznak a környékbeli japán prefektúrákból származó valamennyi élelmiszerre és mezőgazdasági termékre. A Reuters ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a tilalom tíz közigazgatási területet, a japán prefektúrák egyötödét érinti. 

Rafael Grossi (2nd L), Director General of the International Atomic Energy Agency (IAEA), arrives to inspect the damaged Fukushima nuclear power plant as Tomoaki Kobayakawa (3rd L), President of Tokyo Electric Power Co., escorts him in Futaba on July 5, 2023. (Photo by Hiro Komae / POOL / AFP)
A NAÜ főigazgatója ellátogatott a helyszínre, és igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Fotó: Komae Hiro / AFP

Ezeket a korlátozásokat továbbra is fenntartják, a kínai vámhivatal pedig pénteken bejelentette, hogy az ellenőrzéseket is szigorítják, különösen a tengerből származó termékekét, még a nem érintett prefektúrákból is. Japán illetékesek egy része amiatt aggódik, hogy Peking teljesen le is állíthatja a tengerből származó termékek importját, miután augusztusban elkezdik a hűtővíz leengedését.

Japán tavaly 634 ezer tonna tengeri terméket exportált 387,3 milliárd jen értékben, ami 3,8 százalékos csökkenés az előző évihez képest. (Egy jen 2,5 forint.) A legfőbb piac Kína 22,5 százalékkal, amelyet Hongkong és az Egyesült Államok követ 19,5, illetve 13,9 százalékos részesedéssel. 

A legfőbb exportcikk ráadásul a tenger szemeteskukájának is tartott kagyló, amely a teljes kivitel 23,5 százalékát adja, valamint a japán sárgafarkú hal (9,4 százalék) és az igazgyöngy (6,1 százalék). A japán kormány azonban célul tűzte ki, hogy a tengeri termékek exportjának értéke 2030-ra elérje az 1200 milliárd jent.

A japán terv szerint a vizet először megszűrik, hogy eltávolítsák a legtöbb radioaktív elemet, kivéve a tríciumot, egy olyan izotópot, amelyet nehéz elkülöníteni a vízből, és jóval a nemzetközi szabványok alá hígítják. Kína felelőtlenségnek tartja a lépést.