BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Torn,Bills,Revealing,Monetary,Policy,Words.,Ideas,For,Increase,Or

Szigor, szigor: továbbmennek az úton, amelyen az MNB már visszafordult

A világ kilenc vezető nyugati jegybankja közül heten emeltek kamatot a hatodik hónapban, ketten nem változtattak. A kamatemelési ciklusnak azonban koránt sincs vége – kivéve a lazítás útjára lépő Kínában.

A norvég és a brit jegybank meglepte a piacokat a vártnál nagyobb, 50 bázispontos szigorítással. Kanada és Ausztrália szintén emelt, Svédország, Svájc és az Európai Központi bank is hozta a várt szigorítást. A vezető nyugati központi bankok júniusban összesen 225 bázisponttal növelték irányadó kamatukat. 

Torn,Bills,Revealing,Monetary,Policy,Words.,Ideas,For,Increase,Or
Fotó: Cinemato

Néhány központi bank már tapasztalt előrelépést az infláció elleni küzdelemben, összességében azonban a jegybankárokra továbbra is nehéz egyensúlyozás vár a recesszió és az infláció között

– mondta a Reutersnek Tiffany Wilding, a PIMCO közgazdásza.

A globális gazdaság tíz legfejlettebb államának központi bankjai az idén 28 lépéssel összesen 950 bázispontot emeltek az irányadó kamatukon. 

A kamatemelési ciklusokat Norvégia indította el 2021 szeptemberében, azóta összesen 3765 bázispontos szigort hoztak össze a jegybankok – példátlan sorozat ez.

A világgazdaság meghatározó jegybankja, az amerikai Federal Reserve júniusban kivárt, viszont Jerome Powell, a Fed elnöke azóta is egyfolytában arra figyelmeztet, hogy további kamatemelések jöhetnek.

A Vanguard alapkezelő elemzői szerint bizonyos értelemben eddig könnyű dolguk volt a központi bankok döntéshozóinak – vágtak, ami belefért. 

A neheze most jön, ugyanis elérkezett az a pont, amikor a további monetáris szigor recessziót idézhet elő – nagyon kényes egyensúlyozásra kényszerülnek.

 

A feltörekvő országok jegybankjai is nehéz helyzetben vannak, a fejletteknek való kitettségük erős, de a gazdasági növekedési szempontok felülírják az inflációs fenyegetést. A  múlt hónapban a 18 legnagyobb feltörekvő állam közül 13 jegybank tartott kamatdöntő ülést – közülük 11 nem változtatott irányadó kamatán. Erős kivétel a török központi bank, amelynek új kormányzója, Hafize Gaye Erkan 650 bázispontos kamatemeléssel indította regnálását , jelezve, hogy visszatérnek a hagyományos monetáris politikához. Ez volt a második legnagyobb kamatemelés az utóbbi időben, Moszkva kényszerült egy 1050 bázispontos szigorításra, miután Ukrajna megtámadása után zuhanórepülésbe kezdett a rubel. Kínában viszont pont fordított a helyzet, a pandémia után lassan indul be a gazdasági növekedés, így 

A feltörekvő országokban az idén 22 emelés keretében 1275 bázispontos szigorítás következett be, ami lényegesen elmarad a tavalyi 7425 bázisponttól.

Az MNB-ről vegyen példát a Fed és a brit jegybank – javasolja a Capital Economics

Igencsak felforgatta a világot az infláció, mint azt is, ahogy a kezeléséről gondolkodunk, a legkiválóbb példa erre, hogy megkérdőjeleződött az a fejekbe rögződött tétel, hogy a feltörekvő piacok központi bankjai vigyázó szemüket a Fedre vetve azt csinálják, amire a dollárjegybank megadja a jelzést.

Júliusra a Fedtől és az EKB-tól is kamatemelést vár a piac, a chicagói tőzsde által készített, a határidős jegyzésekből kalkuláló eszköz 89 százalékos valószínűséget ad egy 25 bázispontos nyár közepi emelésnek. A Bloomberg Economics számításai szerint  az amerikai kamat a jelenlegi negyedévben 6,25 százalékon tetőzhet, három hónappal korábban még 6 százalékot becsültek.

Az eltérő fázisban lévő gazdasági erőcentrumok eltérő monetáris politikát folytatnak – nincs szinkronban a világgazdaság növekedése. Nyugaton tart még a kamatemelési ciklus, Kínában lazítanak, India és Dél-Afrika egyelőre kivár. A Bank of Japan is igyekszik tartani a laza monatáris politikát, bár a növekvő maginfláció egyre erősebb nyomást gyakorol rá, hogy adja ezt fel, és induljon el végre a monetáris szigor irányába.

Mikor jön a fordulat?

A több ezer milliárd dolláros kérdés azonban az, hogy a kamatemelési ciklus végére érő nyugati jegybankok meddig tartják magasan a rátáikat, mikor kezdődhet el a lazítás. A Bloomberg várakozásai szerint a nagy nyugati gazdasági központokban – az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és az eurózónában erre aligha lehet számítani a jövő év közepe előtt.

A Fed fújja a passzátszelet

Irányadó kamat: 5,25 százalék

Várható kamatszint 2023 végén: 5,25 százalék

Várható kamatszint 2024 végén: 4,75 százalék

A piac szeptemberre 25 bázispontos emelést áraz, és talán még egy benne van  a pakliban novemberben is. A Fed tízszer emelt kamatot egymás után a júniusi tartást megelőzően. Jövőre viszont már három 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítanak az elemzők. 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.