A természetes hó egyre ritkább, a mesterséges hó drága és fenntarthatatlan, az európai síparadicsomoknak pedig fel kell készülniük arra, hogy nem fognak otthont adni a téli sportoknak. A hegyi turizmus azonban korántsem ért véget, és hosszú távon a melegebb idő akár még új lendületet is adhat a helyi gazdaságoknak – írta a Wired.
A nyári rekordhőmérsékletek után a téli sportok kedvelői aggódva várják a következő hónapokat, hogy vajon lesz-e elég hideg a tartós havazáshoz. Az éghajlatváltozás miatt erre minden évben egyre kisebb az esély, s bár a síelőknek ez rossz hír, a turizmus számára katasztrofális lehet.
A világ síközpontjainak 80 százaléka Európában található, a 30 milliárd eurós globális síipar több ezer település gazdaságának az egyik alappillére.
Ha az időjárás a jelenlegi ütemben melegszik, az utolsó szezon a 2030-as évek elejére lesz várható, de sok üdülőhelyet gazdaságilag már most is tönkretett a kevés havazás. Azok, akik talpon maradtak, hóágyúkkal kénytelenek pótolni a kimaradt égi áldást.
A Seilbahnen pályaüzemeltetői szövetség adatai szerint az olaszországi sípályák 90, az osztrákok 70, a svájciak 53, a franciák 37 és a németek 25 százalékát hóágyúkkal kell ellátni, ami jó ugyan, de nem egy csodaszer. A mesterséges hó előállításához hatalmas mennyiségű energiára és hideg vízre van szükség, készítése pedig a környezetet is károsítja.
Havas hegycsúcsok nélkül is sikersport lehet a síelésA Magyar Sí Szövetség azt a több mint félmillió embert szeretné képviselni, akik Magyarországon rendszeresen űzik ezt a sportot. A szövetség tervei között szerepel a síoktatóképzés ismételt elindítása a Testnevelési Egyetemen és a sportág népszerűsítése a fiatalok körében. |
A hegyi turizmusnak két választása van: foggal-körömmel kapaszkodni a régi szokásokba, vagy felismerni, hogy az ágazatnak hamarosan teljesen át kell alakulnia – ebben pedig a turisták megváltozó szokásai is segíthetnek.
Az utóbbi években ugyanis már nem a síelők, hanem a túrázók, a hegyi kerékpározók, a természetjárók és az egészségügyi turisták lepik el a szállodákat, amelyek emiatt az infrastruktúrájukat is átalakítják.
Szerencsére az európai emberek nem csak az azért mennek a hegyre, hogy utána lecsússzanak róla. Az utóbbi években komoly váltást tapasztaltunk meg, és jelenleg a látogatóink 65 százaléka a síszezonon kívül érkezik, április és november között
– mondta Luca d’Angelo, az olaszországi Paganella üdülőközpont menedzsere, aki abban bízik, hogy az érdeklődés ellensúlyozni fogja a hó eltűnését az egykor havas lejtőkről.
A síközpontoknak egyensúlyt kell teremteniük a két szezon között – amíg a téli síelés lehetséges, addig tisztán kell tartani a lejtőket, a hóágyúknak pedig mesterséges tavakra van szükségük. Ezeket viszont úgy érdemes csak fenntartani, ha nem okoznak túl nagy környezeti károkat, ami elriasztaná a nyári látogatókat, akik lehet, hogy hamarosan az ágazat új alappilléreivé válnak.
