A kínai pénzintézetek több milliárd dollár értékben nyújtottak hiteleket az orosz bankoknak, gyakorlatilag átvéve a nyugati hitelezők helyét, amelyek az ukrajnai invázió után szinte teljesen kivonultak az országból – írta a Financial Times.
Fotó: Chen Jialiang / AFP
Kína kitettsége az orosz bankszektorban alig 14 hónap alatt megnégyszereződött, mivel a négy legnagyobb kínai pénzintézet, az ICBC, a Bank of China, a China Construction Bank, valamint az Agricultural Bank of China Peking nyomására hatalmas, jüanalapú hiteleket adott Oroszországnak. Az orosz jegybank adatai szerint a háború kitörését követő 12 hónapban, azaz idén márciussal bezáróan
a kínai hitelezők 2,2 milliárd dollárról 9,7 milliárdra növelték az Oroszországgal szembeni kitettségüket.
Ezzel szemben az osztrák Raiffeisen Bank – a legnagyobb oroszországi kitettséggel rendelkező nyugati bank – ugyanebben az időszakban mintegy 40 százalékkal, 29,5 milliárd dollárra növelte az országban lévő eszközeit. Igaz, azóta a hitelező közölte, hogy kivonulna az országból, és március óta 25,5 milliárdra csökkentette a kitettségét.
A Raiffeisennel szemben a legtöbb nyugati pénzintézet az orosz–ukrán háború kirobbanása után kivonult az országból, ami lehetőséget adott Pekingnek arra, hogy a saját hitelezőivel váltsa fel őket. Ezt az is segítette, hogy Oroszország elfordult az amerikai dollártól és az eurótól is, és inkább átváltott a jüanra mint tartalékdevizára.
Újabb vészjelzések érkeztek Kínából – már a pénzpiacok is forronganakA világ második legnagyobb gazdasága azt kockáztatja, hogy nem éri el az 5 százalék körüli éves növekedési célt. A gazdasági vezetés az ingatlanpiaci visszaesés súlyosbodásával, a gyenge fogyasztói kiadásokkal és a hitelállomány növekedésének visszaesésével küzd. |
A Peking által támogatott hitelkiáramlás is azt jelzi, hogy az oroszok gazdaságilag kénytelenek Kína felé orientálódni . A két ország közötti 2022-ben rekordmagasra, 185 milliárd dollárra emelkedett.
A tavalyi inváziót megelőzően az orosz exportfizetések több mint 60 százaléka „mérgező valutákban” ment végbe – az ország hatóságai a nyugati szankciók bevezetése óta emlegetik így a dollárt és az eurót –, míg a jüan kevesebb mint 1 százalékot tett ki.
A „mérgező valuták” aránya az orosz jegybank adatai szerint azóta kevesebb mint felére csökkent, míg a jüanban történő exportkifizetések 16 százalékra emelkedtek.
