Törökország bemutatta a következő három évre kitűzött gazdasági céljait szerdán. Az új gazdasági vezetés helyreállítaná a piac államban megrendült bizalmát.

Daily Life In Istanbul
People shopping and strolling in Eminönü, Grand Bazaar and Spice Bazaar, the busiest shopping areas of Istanbul, on August 31, 2021. (Photo by Umit Turhan Coskun/NurPhoto) (Photo by Umit Turhan Coskun / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Bemutatták az új török gazdaságpolitika legfőbb középtávú előrejelzéseit.
Fotó: Umit Turhan Coskun / AFP

A tavaszi parlamenti választások után Recep Tayyip Erdogan elnök gazdaságpolitikai fordulatot ígért. Az elmúlt évek unortodox hozzáállása ugyanis nem nyerte el a piac tetszését, a nem szokványos intézkedések éveken át elriasztották a külföldi befektetéseket és inflációs válságot idéztek elő az országban.

A kormány Ankarában bemutatott középtávú programja alapján 

az idei évre már csak 4,4 százalékos gazdasági bővülést vár a korábbi 5 százalék helyett. Az év végére vonatkozó inflációs kilátásokat pedig a két és félszeresére, 25 százalékról 65 százalékra emelte a vezetés.

Az éves inflációs ráta augusztusban a vártnál gyorsabban, 58,9 százalékkal emelkedett. A török árszínvonal-növekedés erős nyomást gyakorol a központi bank új elnökére, Hafize Gaye Erkanra. A jegybank új vezetése júliusban több mint a kétszeresére, 58 százalékra javította az intézmény év végi inflációs előrejelzését. A szervezet úgy számol, hogy az 2024 végére 33 százalékra, 2025 végére pedig 15 százalékra lassul. A központi bank augusztus végén a vártnál nagyobb mértékben, 750 bázisponttal emelte az irányadó kamatlábat, ami jelenleg így 25 százalék – írja a Bloomberg.

Erdogan egy hajszálnyival nyert a parlamenti választásokon a nyár elején, jövő márciusban pedig helyhatósági választásokat tartanak. Az elnök eltökélt célja a monetáris politika kiterjesztése a jobb választási eredmények felmutatására.

Újra elszállt az infláció Törökországban, év végére 65 százalékig kúszhat a mutató

Hatalmasat gyorsult a pénzromlás üteme augusztusban, az inflációs nyomást elsősorban az élelmiszerek drágulása gerjeszti.