Bár az régóta ismert, hogy az emberi tevékenység vagy az éghajlatváltozás miatt természetes élőhelyükről kiszorult vagy elszállított élőlények súlyos károkat okoznak a helyi ökoszisztémáknak, egy új elemzés szerint ráadásul az invazív fajok a világgazdaságra is hasonló hatással vannak – írta a Bloomberg.
Az IPBES, egy biológiai sokféleséggel foglalkozó kormányközi platform jelentése szerint a nem őshonos fajok, amelyek a globális az utazás vagy az éghajlatváltozás miatt szorultak ki a természetes élőhelyükről, súlyos globális fenyegetést jelentenek a helyi ökoszisztémákra, az élelmiszer-biztonságra és a közegészségügyre.
Az idegen fajok veszélye alulértékelt, alábecsült és gyakran tudomásul sem vett, miközben évente több mint 423 milliárd dollárnyi kárt okoztak globálisan, és kulcsszerepet játszottak más élőlények kihalásában
– írta az IPBES.
Az emberi tevékenységnek köszönhetően – például a hajók ballasztvizében vagy a kereskedelmi termékek mellett utazva – több mint 37 ezer idegen faj került el a természetes élőhelyéről, amelyek közül 3700-ről kiderült, hogy káros és invazív, és súlyos pusztítást hajt végre a helyi növény- és állatvilágban.
Az Európából származó parti tarisznyarákok megtizedelték a mesterséges kagylótelepeket Kanadában és Új-Angliában, míg a karibi kék kagylók az Indiai-óceánon szorították ki a gyöngykagylókat és az osztrigákat, súlyos károkat okozva a helyi élelmiszer-ellátásban és a kereskedelemben. A bolygó felmelegedésével az északabbra vándorló szúnyogfélék a maláriát, a Zika-vírust és a nyugat-nílusi lázat hordozhatják magukkal korábban nem érintett területekre.
Az éghajlatváltozással párhuzamosan a nemzetközi kereskedelem és az utazás is kezd visszatérni a koronavírus-járvány előtti szintre, ezért az országoknak meg kell erősíteniük a határaikat a biológiai fenyegetésekkel szemben is – szigorúbb importellenőrzésekre, korai észlelőrendszerekre és a nem őshonos élőlények kiszűrésére van szükség, ezek hatásai ugyanis katasztrofálisak a helyi ökoszisztémákra nézve.
Protestálnak az adriai halászok a szigorú korlátozások bevezetése ellenRohamosan csökken az őshonos halállomány az Adrián, ezért lehetséges, hogy halászati korlátozásokat vezetnek be a horvátok. A hírnek a halászok nem örülnek, és inkább az uniótól várnák a segítséget. |
Az idegen és invazív fajok globális szinten az általunk feljegyzett állat- és növénypusztulások 60 százalékában jelentős szerepet játszottak, a kihalások 16 százalékánál pedig ezek megjelenése volt az egyedüli kiváltó ok
– mondta Anibal Pauchard professzor, az IPBES társelnöke.
A jelentés szerint az idegen fajok közül a növényeknek mintegy 6, a gerincteleneknek 22, a gerinceseknek 14, a mikrobáknak pedig a 11 százaléka invazív faj, és ez az arány egyre növekszik az őshonos fajok kárára.
Az ilyen fajok a legnagyobb pusztítást a szigeteken végezték, amelyek több mint negyedén az idegen élőlények száma meghaladta az őshonosokét. Szemben a szárazföldekkel, különösen az erdős és művelt területekkel, valamint a vízi élőhelyekkel, a szigetek élővilága sokkal kevésbé ellenálló az invazív fajokkal szemben.
Rendkívül költséges hiba lenne, ha a biológiai inváziót valaki más problémájának tekintenénk. Bár az okozott károk helyenként eltérők, ám globális hatásaik vannak, amelyeket hamarosan minden országban meg lehet majd tapasztalni
– figyelmeztetett Pauchard.
Brazília 2030-ig teljesen leállítaná a fakitermelést az amazonasi esőerdőbenAz amazonasi esőerdő megóvása érdekében ült le tárgyalni a nyolc Amazonas-ország. A találkozót 14 év után hozták össze ismét. A téma az erdőirtás megfékezése és az illegális aranybányászat felszámolása volt. |
