A háború kirobbanása után Oroszországban maradt nyugati vállalatok tavaly 199 milliárd dollár bevételre és 18 milliárd nyereségre tettek szert, azonban a pénzeket nem tudják kivinni az országból – derül ki a Kijevi Közgazdasági Iskola adataiból. Moszkva tavaly vezetett be osztalékfizetési tilalmat a barátságtan országok cégei ellen, így az érintettek nem férnek hozzá az ottani profitjukhoz.
Fotó: Alexander Nemenov / AFP
Ugyan a hatóságoktól különleges engedély birtokában erre is van lehetőség, ám a tapasztalatok szerint a felügyeleti szervek ritkán adnak jóváhagyást egy ilyen lépésre. Az orosz vezetés a szankciókat bevezető államokat tartja barátságtalan országnak, vagyis az amerikai, az európai és a japán vállalkozásokat érinti az intézkedés. A számok idén csak tovább nőttek, vagyis egyre több pénz ragad be az eurázsiai országban – írja az FT.
Egy neve elhallgatását kérő vezérigazgató elárulta a lapnak: egyszerűen nincs mód arra, hogy kivigyék a nyereséget Oroszországból. A vállalatok közül tavaly az osztrák Raiffeisen bank jelentette a legnagyobb, 2 milliárd dolláros nyereséget az országban. Az amerikai Philip Morris és a Pepsi csoport 775, illetve 718 millió dollár profitot termelt. Ha országok szerint nézzük, akkor
az amerikai székhelyű cégek termelték a legnagyobb, 4,9 milliárd dolláros nyereséget.
Az amerikaiakat a német, az osztrák és a svájci cégek követik 2,4 milliárd, 1,9 milliárd, illetve 1 milliárd dollárral. A bevételek és a nyereség nagysága mutatja, hogy az érintettek komoly dilemmával szembesülnek: mihez kezdjenek az oroszországi tevékenységükkel? Az eszközeik eladásához szintén kormányzati engedély szükséges, amit nem kapnak meg könnyen, ráadásul ár alatt kell értékesítniük helyi leányvállalataikat.
Ha tovább maradnak, akkor a háború végéig biztosan nem tudják a profitot kivinni az országból, bár ehhez hozzá kell tenni: több cég egyáltalán nem sieti el a kivonulást. Mindenesetre Moszkva válasza hatékonynak tűnik: az érintettek kénytelenek Oroszországban maradni, vagy ha megkapják az engedélyt, akkor áron alul eladni helyi eszközeiket. Eddig csak az európai vállalatok legalább százmilliárd eurós közvetlen veszteséget szenvedtek el oroszországi tevékenységeik miatt a háború kitörése óta.
Összesen 176 cég számolt be veszteségekről az oroszországi vállalkozásai eladása, bezárása vagy leépítése következtében, így az érintettek is kivárnak. Ezt alátámasztja, hogy az 1871 európai tulajdonú oroszországi vállalat több mint 50 százaléka még mindig ott működik. Többek között az olasz UniCredit, az osztrák Raiffeisen, a svájci Nestlé és a brit Unilever is, de az amerikai cégek sem sietik el a távozást.
Van, akinek sikerül: újabb nyugati cég hagyja el OroszországotAz orosz–ukrán háború kirobbanása, majd a szankciók bevezetése után számtalan vállalat hagyta el az országot, most a brit Mondi adta el utolsó, egyben legnagyobb helyi gyárát. A csomagoló- és papíripari cég megállapodott arról, hogy eladja legnagyobb, Sziktivkar városában lévő üzemét 80 milliárd rubelért a moszkvai ingatlanfejlesztő Sezarnak. A külföldi befektetésekért felelős orosz bizottság jóváhagyta az üzletet, ami a tervek szerint decemberben zárul le. |
Belefulladnak az indiai rúpiába az orosz exportőrök a dollár leváltása utánHiába vált Oroszország India legfontosabb olajszállítójává, az ebből származó gigabevétel a dollár leváltása miatt indiai rúpiában keletkezett, amit az orosz vállalatok sem hazautalni, sem rubelre váltani nem tudnak. |
