Mára kiderült, hogy az izraeli háború annak ellenére, hogy a Közel-Kelet az olajtermeléséről híres, inkább a gázpiacnak tesz be – legalábbis erre lehet következtetni a nyersanyagár-grafikonokból. A helyzet részben érthető: ugyan a fő olajtermelő országok nem növelik a kitermelést, de a fő fogyasztási, azaz az utazási szezon elmúlt, míg az ősszel a fűtési szezon közeledése, a gáztárolók töltöttsége, az ellátás biztonsága egyre inkább fókuszba kerül.
Tény, hogy az európai gázpiac gyenge lábakon áll. Ez persze relatív, ugyanis önmagában az is nagy szó, hogy az orosz gáz nélkül egyáltalán valahogy „áll”, és nem haldoklik, ugyanakkor a piac minden hírre hisztérikusan reagál – egy fegyveres konfliktus pedig, mindegy hogy háborúnak, vagy éppen terrorcselekményeknek hívjuk nyilván mélységesen felborzolja a piaci szereplők idegeit. Emellett hosszú idő után az időjárás is hidegebbre fordult Európa-szerte, a Tátrában az első hópelyhek is megjelentek – érthető tehát, hogy a gázpiac visszaszivárgott a befektetők fókuszába.
Rossz hír Egyiptomból
ugyanis a Tamari gázmező leállítása miatt Egyiptom izraeli gázimportja 20 százalékkal, napi 18 millió köbméterre esik vissza. Izrael biztonsági aggályokra hivatkozva kérte a Chevron által üzemeltetett mező leállítását, ugyanakkor a Bloomberg informátora szerint az izraeli kormány nem tájékoztatta Egyiptomot a sokkal nagyobb Leviathan gázmező leállításáról.
Leo Kabouche, az Energy Aspects Ltd elemzője szerint fontos, hogy a Leviathan mező továbbra is működik. Az igazi kérdés azonban az, hogy mennyi időre függesztették fel a kitermelést a Tamar-mezőn.
A Tamarnál bekövetkezett leállás azt eredményezheti, hogy az európai vásárlók kevesebb cseppfolyós földgázt kapnak, a kínálat szűkülése pedig nyilván hozzájárul az áremelkedéshez.
Kongatja a vészharangot a Nemzetközi Energia Ügynökség is
Még a csökkenő kereslet mellett is szűkös az ellátás, a hideg időjárás újabb áremelkedési hullámot indíthat el – áll az IEA közleményében. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint sovány vigaszt nyújt a piacoknak, hogy az európai gáztárolók gyakorlatilag megteltek, ugyanis ez nem garantálja a fűtési szezon alatti alacsony árakat.
Európában rekordsebességgel, évi 1 százalék körül csökken a gázfogyasztás,
ez eddig nagyjából ellensúlyozta a növekvő kínai keresletet. Ugyanakkor az IEA szerint kiemelten fontos a gázfogyasztás-csökkentés, ugyanis 2025-26 előtt nem várható új LNG kapacitások bekapcsolása, így a piaci feszültséget addig csak a gázigény csökkenése oldhatja. A holland TTF gáztőzsdén a gáz ára megawattonként az izraeli háború kitörése előtti 38 euró környékéről kedd délre 46 euró fölé emelkedett, a napon belüli drágulás 4 euró felett van.
Az olajpiac egyelőre kitart
Az izraeli konfliktus kitörése utáni első kereskedési nap kilőtt az olaj ára, a kedd azonban nyugodtabb kereskedést hozott. A régió adja a globális olajtermelés harmadát, így nyilván kiemelten figyelik a piacon a történéseket. Összességében a piacon attól tartanak, hogy a konfliktus elhúzódik, és destabilizálja az egész régiót.
Az olaj árának mozgását az elmúlt időben a kitermelő országok kínálatcsökkentése határozta meg, pedig korai temetni az olajszektort – éves csúcsok tesztelése (96,55 dollár) a Brent ára csökkent, és hordónként 84 dollár körül várta az izraeli háború kitörését. A hírre 87 dollár fölé ugrott hétfőn, és azóta is a 86-87 dolláros szűk sávban jegyzik az északi-tengeri olajat.
Ugyan Izrael nem jelentős termelő, de
a konfliktus miatt például szigorúbban szankcionálhatják az iráni exportot,
ami már jelentősen hat a kínálatra. A Hamászt támogató Teherán megtorlások esetén válaszul a Hormuzi-szoros blokádját helyezte kilátásba, ami a globális ellátás szempontjából létfontosságú csatorna.
Az ársokk átmeneti lehet, erre utalt A Commonwealth bank Australia elemzője. Vivek Dhar hangsúlyozta, hogy a palesztin-izraeli konfliktusok a múltban is csupán rövid távú árugrást okoztak. Irán azonban még átírhatja ezt a forgatókönyvet.
