BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Világbank visszavágta Kelet-Ázsia, benne Kína növekedési kilátásait

Kína esetében a belső és a külső kereslet lanyhasága járul hozzá az ütem mérséklődéséhez, a régóta betegeskedő ingatlanszektor és a geopolitikai feszültségek is rontják a teljesítményt.

A kelet-ázsiai és csendes-óceáni országok – ide tartozik Kínán kívül például Vietnám, Kambodzsa, Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Thaiföld –  gazdasági növekedése idén várhatóan 5 százalék lesz a korábban jelzett 5,1 százalék helyett. Jövőre az ütem 4,5 százalékra lassul a néhány hónapja becsült 4,8 százalékról – derül ki a Világbank legfrissebb elemzéséből. 

TAIZHOU, CHINA - SEPTEMBER 29, 2023 - A textile worker works on the production line of an enterprise in Taizhou, East China's Jiangsu Province, Sept 29, 2023. (Photo by Costfoto/NurPhoto) (Photo by CFOTO / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
 A belső és a külső kereslet lanyhasága járul hozzá az ütem mérséklődéséhez.
Fotó: AFP

Kína idei kilátásait nem rontotta le a pénzügyi intézmény, azt továbbra is 5,1 százalékra taksálja. Jövőre viszont a távol-keleti ország 4,4 százalékkal bővülhet, ami enyhén elmarad a korábbi 4,8 százalékos előrejelzéstől. A jelentés megjegyzi: ezek a becslések még mindig kedvezőbbek, mint a más régiókban tapasztalható növekedési ütemek – írja a Nikkei Asia.

A régió visszaesését azzal magyarázzák, hogy a legnagyobb kereskedelmi partnereik, Kína és az Egyesült Államok gazdaságának lassulása a kétoldalú kereskedelem és a pénzügyi áramlások révén hatással lesz az ázsiai országokra. Peking esetében a belső és a külső kereslet lanyhasága járul hozzá az ütem mérséklődéséhez, a régóta betegeskedő ingatlanszektor és a geopolitikai feszültségek is rontják a teljesítményt. A kínai fejlesztők adóssággondjai befejezetlen házakat és kifizetetlen beszállítókat eredményeztek, ami megingatta a fogyasztói bizalmat a világ második legnagyobb gazdaságában.

A kínai gazdaság növekedése
 

Külön problémát okoz a fiatalok munkanélkülisége: évente majdnem tízmillió kínai huszonéves fejezi be az egyetemi tanulmányait, ám nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A 16–24 év közötti korcsoport körében a munkanélküliség több mint 20 százalékos. A probléma az, hogy egyre többen lépnek be a felsőoktatásba, viszont az országban nem bővül a magasabb végzettséget igénylő munkakörök száma.

A jövő évi 4,4 százalékos bővülés azt jelentené, hogy Kína növekedése nem lenne olyan erős, mint a világjárvány előtt. 

A hivatalos statisztikák szerint a gazdaság a 2010-es évek végén évi 6-7 százalék körül gyorsult, majd a koronavírus-járvány miatt 2020-ra 2,2 százalékra lassult. Ugyan 2021-ben 8,4 százalékkal nőtt a teljesítmény, de tavaly ismét 3 százalékra lassult a szigorú járványvédelmi intézkedések miatt. A múlt hónapban a Reuters által megkérdezett közgazdászok szerint idén legfeljebb 5 százalékos növekedésre lesz képes a világ második legnépesebb országa.

Leválás Kínáról és Oroszországról – nem olyan egyszerű, mint látszik

Világgazdaságunk ezer szállal való belső kötődése, az üzleti (profit) alapú globalizáció korszakában mennyire reális politikai alapon leválasztani, legalábbis csökkenteni Kína és Oroszország súlyát a nyugati gazdasági folyamatokban? Tavaly Kína volt az EU harmadik legfontosabb gazdasági partnere, ahova az uniós export 9 százaléka áramlott, és ahonnan az áruimport 20,8 százaléka származott.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.