A kelet-ázsiai és csendes-óceáni országok – ide tartozik Kínán kívül például Vietnám, Kambodzsa, Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Thaiföld – gazdasági növekedése idén várhatóan 5 százalék lesz a korábban jelzett 5,1 százalék helyett. Jövőre az ütem 4,5 százalékra lassul a néhány hónapja becsült 4,8 százalékról – derül ki a Világbank legfrissebb elemzéséből.
Fotó: AFP
Kína idei kilátásait nem rontotta le a pénzügyi intézmény, azt továbbra is 5,1 százalékra taksálja. Jövőre viszont a távol-keleti ország 4,4 százalékkal bővülhet, ami enyhén elmarad a korábbi 4,8 százalékos előrejelzéstől. A jelentés megjegyzi: ezek a becslések még mindig kedvezőbbek, mint a más régiókban tapasztalható növekedési ütemek – írja a Nikkei Asia.
A régió visszaesését azzal magyarázzák, hogy a legnagyobb kereskedelmi partnereik, Kína és az Egyesült Államok gazdaságának lassulása a kétoldalú és a pénzügyi áramlások révén hatással lesz az ázsiai országokra. Peking esetében a belső és a külső kereslet lanyhasága járul hozzá az ütem mérséklődéséhez, a régóta betegeskedő ingatlanszektor és a geopolitikai feszültségek is rontják a teljesítményt. A kínai fejlesztők adóssággondjai befejezetlen házakat és kifizetetlen beszállítókat eredményeztek, ami megingatta a fogyasztói bizalmat a világ második legnagyobb gazdaságában.
Külön problémát okoz a fiatalok munkanélkülisége: évente majdnem tízmillió kínai huszonéves fejezi be az egyetemi tanulmányait, ám nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A 16–24 év közötti korcsoport körében a több mint 20 százalékos. A probléma az, hogy egyre többen lépnek be a felsőoktatásba, viszont az országban nem bővül a magasabb végzettséget igénylő munkakörök száma.
A jövő évi 4,4 százalékos bővülés azt jelentené, hogy Kína növekedése nem lenne olyan erős, mint a világjárvány előtt.
A hivatalos statisztikák szerint a gazdaság a 2010-es évek végén évi 6-7 százalék körül gyorsult, majd a koronavírus-járvány miatt 2020-ra 2,2 százalékra lassult. Ugyan 2021-ben 8,4 százalékkal nőtt a teljesítmény, de tavaly ismét 3 százalékra lassult a szigorú járványvédelmi intézkedések miatt. A múlt hónapban a Reuters által megkérdezett közgazdászok szerint idén legfeljebb 5 százalékos növekedésre lesz képes a világ második legnépesebb országa.
Leválás Kínáról és Oroszországról – nem olyan egyszerű, mint látszikVilággazdaságunk ezer szállal való belső kötődése, az üzleti (profit) alapú globalizáció korszakában mennyire reális politikai alapon leválasztani, legalábbis csökkenteni Kína és Oroszország súlyát a nyugati gazdasági folyamatokban? Tavaly Kína volt az EU harmadik legfontosabb gazdasági partnere, ahova az uniós 9 százaléka áramlott, és ahonnan az áruimport 20,8 százaléka származott. |
