Vietnám a világ kilencedik legnagyobb sörfogyasztó országa. A lassuló miatt azonban a háztartások a hétköznapi luxus visszafogására kényszerülnek – kevesebb fogy a folyékony kenyérből.
Megmondtam a férjemnek, hogy vegyen vissza a sörivásból
– mondta a Bloombergnek Pham Thuy Trang, egy 48 éves fodrász Ho Si Minh-városban, aki olyan alapvető dolgokra spórol, mint az élelmiszer, az egészségügyi ellátás és az áram.
A megélhetési költségek manapság egyre nőnek, ezért komolyan le kell faragnunk a felesleges kiadásokból.
Bár az még mindig viszonylag alacsony, kevesebb mint 3 százalék, a vietnámiak többségét aggasztja a gazdaság lassulása, kénytelenek meghúzni a nadrágszíjat. A délkelet-ázsiai ipari nagyhatalom exportja már hat hónapja csökken – 2009 óta a leghosszabb ideje – a világpiaci kereslet gyengülése és Kína bizonytalan fellendülése miatt. Vietnámban a harmadik negyedévben ugyan 5,33 százalékra gyorsult a növekedése az előző három hónapra kimutatott 4,05 százalékról, ez azonban mégis kevés ahhoz, hogy teljesüljön a kormány 6,5 százalékos célja.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2023-ra csupán 4,7 százalékos növekedést vár. A nemzetközi szervezet szerint a monetáris politika korlátozott mozgásterére való tekintettel a költségvetési politikának kell átvennie a vezető szerepet a gazdaságélénkítésben. Az S&P Global Market Intelligence szerint
a továbbra is gyenge kereslet miatt a vállalatok vonakodtak további alkalmazottakat felvenni, ami a foglalkoztatás kismértékű csökkenéséhez vezetett.
Ez megmagyarázza, hogy az ország számos „quan”-jában, kocsmájában miért csökkennek az eladások.
Vietnám a sörfogyasztás tekintetében Délkelet-Ázsiában az első helyen áll, globálisan a kilencedik. A háztartások költségvetési megszorításai tehát egyaránt sújtják a helyi gyártókat és a korábban parádés növekedési lehetőségeket felcsillantó országban beruházó sörmultikat is.
A Heineken például közölte, hogy az első fél évben elszenvedett forgalomcsökkenés több mint felét Vietnám és Nigéria visszaesése okozta.
Beleszaladtunk egy elég erős gazdasági lassulásba Vietnámban, egy számunkra kulcsfontosságú piacon
– nyilatkozta Dolf van den Brink, a cég vezérigazgatója. A holland sörgyár ennek ellenére további 500 millió dollárral fejeli meg eddigi egymillárd dolláros beruházásait. A cégnek hat üzeme van Vietnámban. Elemzői vélemények szerint a Thai Beverage, a Saigon Beer Alcohol Beverage Corp. (Sabeco), a legnagyobb vietnámi sörgyártó anyavállalatának eredménynövekedése is lassul.
A Sabeco bevételei 11 százalékkal csökkentek pénzügyi éve első felében.
A második legnagyobb sörgyártó, a Hanoi Beer and Alcohol Beverage (Habeco) második negyedéves forgalma 2,6, adózás utáni profitja 8 százalékkal esett az egy évvel korábbi szinthez képest. A Habecóban a Carlsberg csaknem 18 százalékos részesedéssel rendelkezik.
A vietnámi italgyártás nagyon nehéz időszakot él át
– mondta Nguyen Van Viet, a Vietnami Söralkohol Italgyártók Szövetségének elnöke. A söreladások 10-20 százalékos visszaesésére és az anyagköltségek akár 50 százalékos növekedésére hivatkozva a szövetség arra kérte a kormányt, hogy halassza el az alkoholra kivetni tervezett különadó bevezetését.
Egy korsó sör már 11 ezer dongért (kb. 170 forintért) is kapható Vietnámban,
ez azonban ezek szerint még mindig luxusnak számít.
Régebben havonta körülbelül tízszer mentem el sörözni a haverokkal, most ez négy-öt alkalomra csökkent
– mondta Do Tan Thanh, egy 41 éves, Ho Si Minh-városban élő taxisofőr.
A feleségem azt szeretné, ha áttérnék arra, hogy a söröket a boltokban vásároljam meg, és hazavigyem a barátaimmal, hogy pénzt spóroljak
– vázolta fel a kiábrándító helyzetet a taxis.
