Az intenzívebb és gyakori El Nino-hatás jelentősen csökkentheti a kakaótermesztésre szánt területek nagyságát. Ez nemcsak az ellátásbiztonságot, hanem a gazdálkodók megélhetését is veszélyezteti a nyugat-afrikai országokban, amelyek a leginkább ki vannak téve az éghajlatváltozásnak.
A Nemzetközi Kakaószervezet adatai szerint Afrika adja a globális kakaótermelés mintegy háromnegyedét, míg Amerika – Brazíliát és Ecuadort is beleértve – 20 százalékot, a csendes-óceáni térség pedig a termelés 5 százalékát.
De a legnehezebb helyzetbe Elefántcsontpart került, ugyanis az ország adja a globális mennyiség 44 százalékát, míg a szomszédos Ghána 14 százalékot biztosít.
Ugyanakkor a hőmérséklet emelkedésével egyidejűleg a termesztőknek magasabban fekvő területek felé kell nézniük, vagy jó részüknek fel kell hagynia a tevékenységgel. De az Economist Intelligence Unit szerint nemcsak a klímaváltozás, hanem az input árak változása is nagy kihívás elé állítja majd az ottani gazdálkodókat az elkövetkező években.
„Nemcsak Nyugat-Afrika van bajban” – mondta Kerry Daroci, az Esőerdő Szövetség kakaóágazatának vezetője.
Indonéziában az éghajlatváltozás hozzávetőleg 50 százalékkal csökkenti a termelékenységet, ami hektáronként 666 dolláros veszteséget okoz, ami akár egymillió hektárt is érint
– tette hozzá Daroci.
Ralizik az ár
A helyzet soha nem látott magasságokba lökte a kakaó árát. A termény tonnánkénti ára 3730 dollár volt Londonban, és 3633 dollár New Yorkban. Az előbbi
78 százalékot, az utóbbi pedig 50 százalékot drágult egy év alatt.
A Reuters jelentése szerint a kakaó ára ötven év óta a legmagasabb.
2030-ra a mostani háromszorosára, 2050-re pedig négyszeresére kell nőnie az éghajlatváltozás megfékezésére elköltött összegeknek. – mondta Daroci.
Egyáltalán az éghajlatváltozás megértése is szinte hiányzik a fő termőterületeken, nemhogy az ellene való harc
– hangsúlyozta szomorúan Steffany Bermudez, a Fenntartható Fejlődés Nemzetközi Intézetének szakpolitikai tanácsadója. Ráadásul az alkalmazkodási módszerek is először jelentős pénzeket emésztenek fel, és csak aztán bizonyítják be, hogy jó befektetések voltak.
Bermudez szerint a magánszektor tőkéje nélkülözhetetlen lesz az alkalmazkodás során, és a nonprofit szervezet kezdeményezésére és kommunikációjára is égető szükség van.
Az olajboom után a „kakaóboom” küszöbén állunk
– összegezte véleményét Bermudez.
