Az erdőtűzek csak a jéghegy csúcsát jelentik, a jövőkép ennél sokkal ijesztőbb

A világ vezető klímatudósai szerint a 2023-ban világszerte tomboló „őrült” szélsőséges időjárás egy évtizeden belül normává válik határozott éghajlati fellépés nélkül – írja a The Guardian. A napjainkban tapasztalható hőhullámok, erdőtüzek és árvizek csak a „jéghegy csúcsát” jelentik, összehasonlítva az elkövetkező, még rosszabb hatásokkal, mondják a szakemberek, hozzátéve: az éghajlati modellek korlátai miatt a világ szinte „vakon repül” a jövőbe.

Attól tartva, hogy az emberiség szén-dioxid-kibocsátása a klímaválságot jelentősen felgyorsította, a Guardian több mint 40 tudós értékelését kérte ki a világ minden tájáról. Nem túl optimista véleményük egybecsengett:

A július az emberiség történetének legforróbb hónapja volt, az emberek világszerte szenvednek a következményektől – mondta Piers Forster professzor, a Leedsi Egyetem (Egyesült Királyság) munkatársa. Kiemelte: előzetes prognózisuk alapján ezt várták.

A hatások ijesztően nagyobb hatásúak, mint ahogyan én – és sok klímakutató, akit ismerek – vártam – mondta Krishna AchutaRao professzor, az Indiai Technológiai Intézet munkatársa.

Dr. Christophe Cassou, a franciaországi Université Paul Sabatier Toulouse kutatója elmondta: az éghajlati veszélyek változásait globális szinten nem becsülték alá, ám a hatásait igen, mert sokkal sebezhetőbbek vagyunk, mint gondoltuk – a sebezhetőségünk arcon vág minket. Meleg- és erdőtűzrekordok dőltek meg idén világszerte, Észak-Amerikától kezdve Európán át Ázsiáig – jegyezte meg.

Az éghajlati modellezések pontosan megjósolták a hőmérséklet emelkedését, mivel az üvegházhatású gázok kibocsátása megugrott.

– mondta dr. Raúl Cordero, a chilei Santiago Egyetemen. Szerinte észben vakon repülünk abban a tekintetben, hogy mire számíthatunk az éghajlati szélsőségek miatt.

A tudósok tisztában vannak azzal, hogy még nem léptünk át az elszabadult éghajlatváltozás fordulópontján. Rein Haarsma, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet munkatársa azonban azt mondta, ez a fordulópont egyre közeledik. A most tapasztalható szélsőségek olyan változásokat idézhetnek elő, mint például az atlanti áramlás összeomlása és az antarktiszi jégtakarók olvadása, amelyek pusztító hatásúak. A tudósok szerint egy „apró ablak” nyitva maradt a klímaválság legrosszabb eseteinek elkerülésére. A kutatók túlnyomórészt egy intézkedést jelöltek meg kritikusnak:

Le kell állítanunk a fosszilis tüzelőanyagok használatát – erősítette meg kollégáját dr. Friederike Otto, az Imperial College London munkatársa. Emily Shuckburgh, a Cambridge-i Egyetem professzora egyenesen kijelentette: bárki, aki bármilyen módon is fenntartja a fosszilis tüzelőanyag korszakát, határozottan a történelem rossz oldalán áll.

Andrea Dutton, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora felhívta a figyelmet: az átállás sebessége határozza meg a jövőt.

Az ENSZ találkozót hívott össze szeptember 20-ra a témában. Szinte minden éghajlati mutatónk rossz irányba mutat – jelezte Amina Mohammed, az ENSZ főtitkárhelyettese. Reméljük és azt várjuk, hogy a politikai vezetők, a magánszektor és a civil társadalmi szervezetek hiteles és ambiciózus fellépésekkel és elkötelezettségekkel érkeznek a csúcstalálkozóra – tette hozzá. 

Az ENSZ 2023-as vezető klímacsúcsa, a Cop28 november végén kezdődik. Az eseménynek az Egyesült Arab Emírségek ad otthont, és Szultan Al Dzsaber, az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalatának vezérigazgatója elnökli. A globális szén-dioxid-kibocsátás tovább nőtt az elmúlt években, de 43 százalékkal kell csökkennie ahhoz, hogy jó eséllyel a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt maradjon.