A német autóipar attól tart, hogy Peking büntetőintézkedéseket vezet be az európai autógyártók ellen, miután Ursula von der Leyen a múlt héten bejelentette: az Európai Bizottság (EB) szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművekkel kapcsolatban. Az EB elnöke szerint a kínai cégek hatalmas állami támogatások miatt tudják mesterségesen alacsony áron értékesíteni az autókat.

Daimler’s Q1 profit slides amid production delays at Mercedes factories --FILE--A Maybach S680 two-tone Mercedes-Benz is on display during the 18th Shanghai International Automobile Industry Exhibition, also known as Auto Shanghai 2019, in Shanghai, China, 17 April 2019. Daimler's first-quarter operating profit fell 16 percent, the company said on April 26, as a one-off gain of 718 million euros ($800 million) failed to offset raw material costs, technology investments and production delays at three Mercedes-Benz factories. Sales of Mercedes-Benz cars fell 7 percent in the first quarter in part due to manufacturing bottlenecks for the A-Class compact car in Mexico, the Mercedes-Benz Van in the US state of South Carolina, and the Mercedes-Benz GLE sport utility vehicle (SUV) in Alabama. (Photo by Gao yuwen / Imaginechina / Imaginechina via AFP)
Kínában népszerűek a BMW és a Mercedes-Benz prémiummodelljei.
Fotó: Gao Yuwen / AFP

Egy ilyen vizsgálat eredményeként az EU a jövőben magasabb importvámokat vethet ki a kínai elektromos járművekre. Ezt azonban a távol-keleti óriás aligha hagyná válasz nélkül: a német autógyártók főleg amiatt aggódnak, hogy Peking szintén megemelné a vámokat – írja az FT. Egy másik eshetőség, hogy a világ második legnépesebb országa úgy dönt: korlátozza az érintettek hozzáférését a fontos akkumulátor-alapanyagokhoz, például a lítiumhoz. 

Az utóbbira is megvan minden eszköze, miután a kínai kormány nagy részesedést szerzett az akkumulátoralapanyag-feldolgozókban és az akkumulátorgyártókban, mióta több mint egy évtizeddel ezelőtt úgy döntött, hogy nagy összegeket fektet be a hazai elektromosjármű-ipar kiépítésébe A BMW és a Mercedes-Benz főleg a prémiummodelljeivel ért el nagy sikeret a távol-keleti országban, így érthető az aggodalmuk.

A BMW tavalyi autóeladásainak egyharmada történt Kínában. 

A Mercedesnél ez az arány 37 százalék, a Volkswagennél pedig közel 40 százalék volt. Mivel Franciaország szorgalmazza a kemény fellépést a kínai autógyártókkal szemben, a német vállalat igazgatótanácsaiban egyre nagyobb a harag, hogy a tervezett uniós vizsgálat valójában Párizs győzelmét hozza. Az is aggasztja az iparági vezetőket, hogy Berlin egyelőre nem reagált érdemben a fenyegetésre, valamint azt is elárulták a lapnak: az EB német vezetője inkább Emmanuel Macron francia elnökre hallgat, mint Olaf Scholzra.

Vannak, akik kevésbé aggódnak: egy névtelenségét kérő forrás szerint a német üzleti vezetők és Li Csiang kínai miniszterelnök júniusi találkozóján Csiang kifejtette, továbbra is számítanak a német befektetésekre, mivel szüksége van rájuk az országnak. Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy Peking nem tervez komolyabb válaszlépéseket, mivel az öreg kontinensnek és Kínának kölcsönösen szüksége van egymásra.

Egymás után törnek be a kínai autómárkák Németországba

Németországban 75 százalékkal megugrott a Kínából származó járművek és járműalkatrészek behozatala, ám a roppant alacsony bázis miatt egyelőre nem kell kongatni a vészharangot. Idén több kínai autómárka is belépett a német piacra, számuk már nyolcra nőtt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezek a márkák még mindig csak nagyjából az 1,5 százalékát teszik ki a Németországban eladott járműveknek.