Alaszka partjainál az Óceán- és Légkörkutató Intézet rekordalacsony egyedszámot mért az év elején mindkét előszeretettel halászott faj esetében. A helyi gazdaságot meghatározza az ikonikus exportcikk, ugyanis 2021-ben 44 millió fontnyi hórákot fogtak ki, az összérték elérte a 219 millió dollárt.
A lakosság elkeseredett a rákhelyzet miatt
– mondta Ethan Nichols, az alaszkai hal- és vadgazdálkodási osztály biológusa. Az állami hivatal október 6-án bejelentette a 2023–2024-es Bering-tengeri hórákszezon lezárását. „Úgy gondolom, hogy amit látunk, az csak a kezdet” – hangsúlyozta.
Nagyot változott a helyzet néhány év alatt, ugyanis 2018-ban még virágzott a hórák-populáció s az arra épülő halászat is. 2019-ben aztán olyan erős hőhullámok csaptak le a régióra, amely elvékonyította a jégpáncélt is, a rákok száma ezután kezdett esni. A kutatók az 1980-as évek óta folyamatosan vizsgálják a hórákpopulációt, és 2021-ben azt állapították meg, hogy kevés a fiatal egyed. Abban az évben még idősebb hórák bőven volt a vízben, de a hímegyedszám csökkenése miatt a jövő sem kecsegtetett jóval. Így aztán tavaly be is kellett rekeszteni a halászatot, ugyanúgy, ahogy idén is le kellett zárni a szezont.
Tudósok alapvetően a vízhőmérséklet emelkedését okolják a pusztulásért, de laboratóriumi kísérletek nem egyértelműen támasztják alá az elméletet
– magyarázta Erin Fedewa, a NOAA halászati biológusa. Ugyanakkor
a melegebb vízben kevesebb táplálékhoz jutnak az állatok, és a betegségek is jobban terjednek.
Az idei felmérés eredményei nem lepték meg a tudósokat, biztató azonban a fiatal egyedek számának emelkedése. Persze még évekbe telik, mire a most fiatal hímek halásztható méretűre nőnek – összegzett a szakember.
Kedvező hírek is vannak: a Bristol-öbölben kétévnyi felfüggesztés után újraindult a vörös királyrákhalászat. Idén 2,1 millió font vörös királyrák került a hálókba.
