Folyamatosan zilálódnak szét az egész világot átfogó ellátási láncok, mivel Washingtonnak és Pekingnek eltökélt szándéka, hogy lazítsa a függőséget egymástól. Mindez pedig tovább emelheti az inflációt és a kamatokat, néhány szerencsés feltörekvő ország és technológiai óriás mégis nagyot nyerhet a következő időszakban – írja a Reuters.
Fotó: Shutterstock
1. Helló
Joe Biden amerikai elnök egyik legfontosabb célkitűzése – egyébként már Donald Trump is ezért küzdött –, hogy a legfontosabb stratégiai ágazatokban, mint például az elektromos autók és a félvezetők gyártása, visszatelepítse a gyártást az Egyesült Államokba.
Hasonló törekvések tapasztalhatók Nyugat-Európában is. Nemrég jelentették be, hogy a tajvani TSMC, a világ legnagyobb csipgyártója Németországba helyezi át termelése egy részét.
A Goldman Sachs kutatása szerint azonban a termelés hazahozatala a fejlett országokba magas szinten tarthatja az inflációt, különösen, ha a nyugati gyártás nem indul be elég gyorsan, és így nem képes ellensúlyozni a a csökkenő importot.
Okkal építettük fel a globalizált világot, mert hatékony volt és olcsó
– mondja a brit hírügynökségnek Wouter Sturkenboom, a Northern Trust európai és amerikai befektetési stratégája.
Ha ebből visszaveszünk, az óhatatlanul költségekkel jár
- tette hozzá.
Az újabb lökést kapó amerikai infláció pedig azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok jegybankja, a Fed magasan tarthatja a kamatokat és a dollár tovább erősödik.
A kőkemény dollár viszont szanaszét teríti az inflációt a világgazdaságban, amitől elsősorban az európai nyersanyag- és energiaimportőr országok szenvedhetnek majd, mivel kénytelenek lesznek egyre többet fizetni a dollárban árazott alapanyagokért.
Bár sok központi bank 2 százalékos inflációs célt tűzött ki maga elé, a piacok hosszú távú amerikai és európai inflációs várakozásai már most is jóval borúlátóbbak.
2. Előnyben a baráti országok, a „friendshoring”
A Washingtonnal baráti viszonyt ápoló, szerencsés feltörekvő országok ugyanakkor előnyös helyzetbe kerülhetnek a "friendshoring" révén, hiszen az Egyesült Államok azt szorgalmazza, hogy Kína szerepét az ellátási láncokban ezek az országok vegyék át.
Vietnám és Mexikó az amerikai ellátási láncok újratervezésének eddigi legnagyobb haszonélvezői – derült ki a Harvard Business School munkatársa, Laura Alfaro által vezetett kutatásokból. Vietnámot a kínaihoz hasonló munkaerkölcse, Mexikót pedig földrajzi közelsége teszi nyertessé. (Klasszikus kínai trükk: Vietnámon keresztül exportálnak az USA-ba.)
Közben Mongólia is amerikai befektetőket invitál az okostelefonokhoz és más csúcstechnológiai termékekhez szükséges ritkaföldfémei kitermeléséhez, míg a Fülöp-szigetek infrastrukturális beruházásokért udvarol a Fehér Háznak. Anna Rosenberg, a francia Amundi alapkezelő geopolitikai vezetője szerint
a kínai-amerikai feszültségek teljesen új fényben láttatják a feltörekvő piacok növekedési kilátásait.
3. India az új sztár
Az elemzők mégis Indiát tartják a legversenyképesebbnek Kínával az alacsony költségű, nagyüzemi gyártás területén. Hatalmas létszámú, fiatal lakossága és a felemelkedő középosztálya óriási lehetőségeket teremt a pikszisből kieső Kínában már kevesebb fantáziát látó multinacionális vállalatok számára.
Az indiai részvénypiacok idén eddig 8 százalékkal emelkedtek, és a kötvénypiac is nagy jövő előtt áll, nem utolsósorban a tengerentúli JPMorgan nagybanknak köszönhetően, amely jövőre felveszi a kontinensnyi országot kulcsfontosságú államkötvény-indexébe.
Az indiai központi bank előrejelzése szerint a gazdaság 6,5 százalékkal bővül ebben a pénzügyi évben, míg Kínában 5 százalék körüli növekedést várnak.
A Barclays szerint, ha India a következő öt évben továbbra is 8 százalék közeli növekedést produkál, a globális bővülés legerősebb motorjává válhat.
4. A csipgyártóktól a divatcégekig, mindenki érintett a harcban
A Nyugat-Kína összecsapásnak mindkét oldalon lesznek győztesei és vesztesei.
Miközben ugyanis az EU jelenleg vizsgálja, hogy vessen-e ki büntetővámokat a kínai elektromos járművekre a szerinte túlzott állami támogatás miatt, éppen a hazai félvezetőgyártáshoz nyújtott állami szubvenció nyomán drágulnak az amerikai Intel részvényei.
A Big Tech részvények és a globális részvényindexek ellenben rendkívül érzékenyek a kínai megtorlás minden apró jelére.
Az Apple részvényei szeptember elején két nap alatt több mint 6 százalékot estek arra a hírre, hogy Peking megtiltja a kormányzati alkalmazottaknak az iPhone használatát.
Lévén többek között Kína a világ első számú luxuscikk-vásárlója is, a nyugati divatházak is nagyot koppanhatnak az összecsapás következtében. Kína legfőbb korrupcióellenes felügyelő szerve hadat üzent a nyugati hedonizmus másolásának, s ezzel összhangban a helyi bankok már fel is szólították alkalmazottaikat, hogy ne hordjanak európai luxuscikkeket a munkahelyükön.
A kormányzati beavatkozás már kimutatható a tehetősebb kínai fogyasztók költekezésén is
- írták a Barclays elemzői, Carole Madjo és Wendy Liu egy befektetőknek szóló jegyzetükben.
A luxusszektor részvényei 2023 elején még fellendülőben voltak, miután Kína enyhítette a pandémia miatt elrendelt korlátozásokat. Amióta azonban nyilvánvalóvá váltak a kínai gazdasági nehézségek, másrészt a Nyugattal szembeni feszültség is fokozódott, visszafordult a folyamat. Az európai luxusipari részvények 16 százalékkal zuhantak a harmadik negyedévben.
5. Viszlát Kína!
Az egyébként is gyengélkedő, egyebek között ingatlanpiaci zavaroktól is szenvedő kínai gazdaság tehát még néhány púpot kaphat az extra vámok, szankciók és korlátozások formájában, ami már szabad szemmel is látható a nemzetközi összevetésben alulteljesítő kínai részvénypiac teljesítményén.
Mindezért a befektetők rendkívül megosztottak, hogy mit gondoljanak a helyzetről, illetve legfőképpen, hogy miként reagáljanak rá.
A JPMorgan hitelbefektetők körében végzett felmérése szerint 40 százalékuk elutasító a kínai befektetésekkel szemben, de érdekes módon majdnem ugyanennyien növelni akarják kitettségüket.
"Tulajdonképpen egyre jobban hajlok Kína felé, mert mindenki annyira utálja - mondta Patrick Spencer, az RW Baird részvényekért felelős alelnöke.
A piaci várakozások valóban vészjóslóak, ám a valóság nem annyira sötét
- teszi hozzá.
