Miután pénteken már 4 százalékkal megugrott a nyersolaj határidős jegyzése, hétfőn is folytatódott a Brent- és a WTI-pozíciók drágulása a decemberi, azaz front hónapi és a januári határidőkre is a globális olajpiacokon.
A Brent nyersolaj határidős jegyzése decemberre (LCOc1) 66 centtel, azaz 0,8 százalékkal, hordónként 81,27 dollárra emelkedett kora reggel, míg az amerikai West Texas Intermediate (CLc1) hordónként 76,49 dolláron állt, pénteki szintjét 60 centtel, azaz szintén 0,8 százalékkal meghaladva.
Persze a decemberi WTI-kontraktusok még hétfőn lejárnak, ám a most már aktívabb januári határidős termék (CLc2) is 65 centtel, hordónként 76,69 dollárra lőtt ki.
A kereskedők úgy vélik, az OPEC+ – azaz a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és az Oroszország által vezetett OPEC-en kívüli termelők közös fóruma – megelégelhette, hogy az izraeli–palesztin konfliktus által okozott, vártnál kisebb ellátási zavarokra tekintettel már 4 hete esnek az árak, szeptember végéhez mérten már 20 százalékos mínuszba csúszva. Ezért a Reuters szerint egyre többen számítanak rá, hogy a kartell a következő, november 26-i ülésén további kínálatszűkítéssel támaszthatja meg a piacot.
Contangóba csúszott az olajpiac
Ugyancsak a piacok idegességét jelzi, hogy a Brent és a WTI határidős árai a múlt héten az azonnali (spot) jegyzés fölé kúsztak, azaz az olajpiac úgynevezett contangóba csúszott, ami rendszerint további árnövekedést valószínűsít.
„Szaúd-Arábia, az OPEC de facto vezetője kényes egyensúlyt tart fenn a nyersolajat drágító kínálatkorlátozás és piaci részesedése megőrzése között. A piacok ezért most azt figyelik, hogy az olajkartell – a szaúdiak dirigálásával – az eredetileg év végéig bevezetett termeléscsökkentést meghosszabbítja-e 2024-re is, vagy fokozatosan feloldja őket, de az is lehet, hogy egyszerűen hagyja, hogy év végén lejárjanak” – írta befektetőknek szóló jegyzetében Jorge Leon, a Rystad Energy olajpiaci kutatásért felelős alelnöke.
Leon a Nemzetközi Valutaalap becslésére is hivatkozott, amely szerint Szaúd-Arábia olajpiaci fedezeti pontja 86 dollár hordónként, azaz csak e fölötti értékesítési árak esetén nyereséges a termelése. A szaúdi kitermelés megtérülése szempontjából amúgy a Brent-árakat kell árgus szemmel figyelni, hiszen a WTI jószerivel csupán az amerikai piacon mérvadó.
Elemzéseink szerint a szaúdiaknak legalább 2024 júniusáig szűkíteniük kell a piacot, hogy elérjék ezt az árszintet
– tette hozzá.
Ahhoz pedig nem kell kommentár, hogy a szaúdiak mellett az oroszoknak is kapóra jönne a termelésszűkítés meghosszabbítása.
Varga: hosszabb távon kétséges az olajpiaci rali
Varga Tamás, a PVM olajbrókercég elemzője szerint is a termelői oldal lépését előlegezte meg az olajbikák múlt heti kitörése.
„Ha további csökkentésekről állapodnak meg, rövid távon áremelkedésre lehet számítani, ám a hosszabb távú hatás kétséges, mivel a végrehajtás és a betartás mindig problémás” – emelte ki.
Tony Sycamore, az IG elemzője ugyanakkor úgy látja, hogy a WTI ára is 80 dollár felé emelkedhet, ha az OPEC+ a közelgő ülésén további csökkentéseket jelent be, pedig a Biden-kormányzat már alig várja a 72 dollár alatti árakat, hogy feltölthesse végre az amerikai stratégiai készletet.
„Mindez arra utal, hogy a hét első felében az árak fellendülése valószínűsíthető” – hangsúlyozta Sycamore.
Amerikában is a fordulatra tesznek
A befektetők közben vegyes híreket kaptak az orosz piacról is. Az árak emelkedése irányába hathat, hogy Washington szankciókat vezetett be három hajó ellen, amelyek Sokol típusú nyersolajat szállítottak Indiába, másrészt viszont Moszkva pénteken a dízelexport után benzinkivitel tilalmát is feloldotta, ami növelheti a globális kínálatot.
Az amerikai energetikai cégek is a fordulatra tettek a múlt héten, hiszen három hete először létesítettek új olaj- és gázfúrótornyokat a Baker Hughes energiaszolgáltató cég pénteki közleménye szerint.
Ezenközben amerikai és izraeli forrásokból is kiszivárgott, hogy a heves gázai harcok ellenére egyre közelebb kerül a megállapodás a Hamász fogságába esett túszok egy részének kiszabadításáról.
