A fogyasztói árak októberben nem emelkedtek az előző hónaphoz képest az Egyesült Államokban, míg szeptemberben 0,4 százalék volt a havi növekedés; elemzők 0,1 százalékot vártak. A volatilis élelmiszeráraktól és energiaköltségektől megtisztított maginfláció 0,2 százalékkal bővült, az előző havi 0,3 százalék után – ez megegyezik a várakozásokkal.
Az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Labor Statistics csütörtökön nyilvánosságra hozott adatai szerint éves bázison a fogyasztói árak a várt 3,3 százalék helyett 3,2 százalékkal nőttek a szeptemberi 3,7 százalék után. A maginfláció éves összehasonlításban 4 százalékos lett az előző havi 4,1 százalék után; elemzők stagnálást prognosztizáltak.
A befektetők lélegzet-visszafojtva várták az adatot,
Múlt csütörtökön Jerome Powell, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke azt mondta, hogy „nem biztos” abban, hogy a Fed eleget tett az infláció kezelése érdekében, és azt sugallta, hogy további kamatemelésekre lehet szükség.
A Goldman Sachs azonban legfrissebb előrejelzésében úgy vélekedett, hogy bár a kamatemelések és a fiskális politika továbbra is terhelni fogja a legfejlettebb gazdaságok növekedését, ennek a „tehernek” a legrosszabb része már elmúlt. Az azonban nem valószínű, hogy a fejlett országok jegybankjai 2024 második féléve előtt megkezdik a kamatvágást, hacsak nem lesz gyengébb a a prognosztizáltnál.
„A vártnál rosszabb inflációs jelentés megkérdőjelezheti a befektetők hitét, hogy a Fed befejezte a kamatemelést, a jobb viszont egyelőre megszilárdíthatja ezeket a várakozásokat” – mondta a CNBC-nek Bill Merz, a U.S. Bank Asset Management tőkepiaci kutatási vezetője.
Matt Stucky, a Northwestern Mutual Wealth Management Company részvényekért felelős vezető portfóliómenedzsere is azt emelte ki a Reutersnek, hogy a munkaerőpiaccal együtt az inflációs mutató az, ami mozgatja a piacokat.
– tette hozzá.
Utóbbinak mutatkoznak már a jelei, októberben a vártnál húszezerrel kevesebb, 150 ezer munkahelyet teremtettek az Egyesült Államokban, a munkanélküliek aránya pedig a szeptemberi 3,8-ról 3,9 százalékra emelkedett.
Az amerikai infláció számunkra is fontos, mivel ha magas marad, vagyis nem csökken a kamatszint az Egyesült Államokban, a definíció szerint rossz a nagyobb kockázatú feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak is. A nagyobb kockázatmentes hozamot kínáló amerikai eszközökbe áramlik ugyanis a pénz a magasabb kockázatú feltörekvőktől, például a középkelet-európaiaktól, ami a dollár erősödéséhez és a utóbbiak devizáinak gyengüléséhez vezet.
Az inflációs adat nyilvánosságra hozatala előtt igen minimális pluszban voltak a vezető New York-i tőzsdeindexek a határidős jegyzésekben, utána azonban a Dow Jones azonnal háromszáz pontot emelkedett. A tízéves állampapír hozama pedig 4,5 százalék alá esett.
