Ellentétesen mozgott az üzemanyagok ára a héten, a benzin nagykereskedelmi ára bruttó két forinttal nőtt, a gázolajé pedig nyolccal csökkent, az árváltozás pedig a kiskereskedelmi, s ezáltal a fogyasztói árakban is meg szokott jelenni. Immáron a második egymást követő alkalommal figyelhető meg, hogy miközben a benzin drágul, a dízel ára csökken.
Fotó: Kallus György/Világgazdaság
Felrobbantak a bérek az egyik vármegyében
Szintén írtuk, akkora bérrobbanás volt az egyik vármegyében az év első felében, hogy az ottani keresetek lassan a budapestieket is beérik.
Továbbra is óriási a szakadék a budapesti és a vidéki fizetési rangsorban: míg a fővárosban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az év első hat hónapjában 453 379 forint volt, addig az ország egyik legszegényebb vármegyéjének számító Szabolcs Szatmár-Beregben mintegy 200 ezer forinttal kevesebbet, mindössze 262 438 forintot vihetett haza átlagosan egy munkavállaló – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék – 2023. I. félév, Térségi összehasonlítás című kiadványából. Győr-Moson-Sopron megyében viszont olyannyira megugrottak a keresetek, hogy azok szintje már a budapestiekét közelíti.
Huszonkét éve legmagasabb a kamat, de már nem szaladt tovább
Nem folytatta a Fed a kamatemeléseket, a Federal Reserve ugyanis 5,25–5,5 százalékon tartotta irányadó kamatlábát szerdai ülésén, ami azt jelenti, hogy már másodjára nem változtatott az értékeken. Ezzel az amerikai jegybankként funkcionáló Fed irányadó hitelkamata – amely világszerte meghatározó a piacok számára – az elmúlt 22 év legmagasabb szintjén maradt, de legalább nem emelkedett. A jövőbeni kamatcsökkenésekről nem esett szó, a döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Kína letörölte a térképről Izraelt
A kínai tech óriások térképein nem látható Izrael neve, miközben az ország háborúban áll a Hamásszal. A zsidó állam neve eltűnt mind az Alibaba, mind a Baidu térképeiről. Az izraeli városok neve viszont továbbra is látható, ahogy a környékbeli országoké is fel van tüntetve. Azt állítják, helyhiány miatt nem olvasható a térképeken a zsidó állam neve.
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet
Büntetés ösztönöz modernizációra Németországban
Az új fűtési törvény brutális büntetéssel sújt le a gázfűtésre Németországban. A jövő évtől az új építésű lakásokban a fűtést legalább 65 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani. A törvény betartását akár 50 ezer euróig (több mint 19 millió forint) terjedő bírsággal érnék el. A megvalósításra van néhány év türelmi idő, ám a meglévő fűtésrendszereket is akkor lehet megtartani, ha azok átalakíthatók mondjuk hidrogénfűtésre.
A zöldpárti gazdasági miniszterhez, Robert Habeckhez köthető törvényt szeptemberben, élénk vita után fogadta el a Bundestag. Habeck szerint a törvény segíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését és valószínűleg a földgázzal való spórolást is. A tárcavezető szerint a törvény hozzájárul az építményekhez köthető karbonkibocsátás és a klímacélok eléréséhez is.
