Vlagyimir Putyin Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emirátusokba utazik – írják az oroszországi lapok az elnök külpolitikai főtanácsadójára, Jurij Uszakovra hivatkozva. Putyin meghatározó tárgyalópartnere Mohammed bin Salman (MBS) szaúdi koronaherceg.
Mindkét ország 2024. elején a mag, a BRICS-ötös (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) köré épülő második gyűrű része lesz. A „harmadik világ”, újabb nevén a Globális Dél befolyásos szervezetévé előlépő BRICS várhatóan a jövő hónapban kooptálja tagjai sorába a közel-keleti, a régiós törekvések másik két fontos országát, Egyiptomot és Iránt is.
Szaúd-Arábia – egykoron Washington meghatározó regionális szövetségese – eltávolodóban van Amerikától, új, önálló külpolitikai profilt épít. Az ősellenségnek kikiáltott Izraellel teremtett kapcsolatot és a muszlim hit két alapirányzata, a szunnita-siíta közti megosztottságot hidalná át az iszlám regionális szunnita ágának vezetésével. Ilyen minőségében – kínai támogatással – közeledett a siíta ág vezetőjének tekintett Iránhoz. Katar, Bahrain, az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) a Közel-Kelet pénzügyi központjai, dinamikusan fejlődő gazdaságai. MBS a szaúdi koronaherceg már építi jövendőbeli regnálása új pilléreit, sok mindent átvéve az Arab (Perzsa) Öbölbeli iszlám többségű államok gyakorlatából.
Új gyarmatosítás
Putyin útja egyértelmű jelzés, hogy a Peking-Moszkva tandem viszonylag új földrajzi területet próbál elhódítani a hagyományos kulcsszereplőktől, Amerikától, kisebb mértékben Nagy-Britanniától, Franciaországtól és Németországtól – a Közel Keletet. Putyin a minap Oroszország külpolitikai aktivitásának növelését ígérte - keretként.
Ezzel a Szahel övezetben, Észak-Afrikában (Egyiptomban, Líbiában, Algériában) erőteljesen terjeszkedő két állam (Oroszország nem kis mértékben a Wagner-féle zsoldoshadseregfélék támogatásával, Kína a nyersanyag- és energiaforrások kitermelésével) közel-keleti befolyási övezete összeér a Szahel, illetve az attól délre, Nyugat-Afrikában megerősödött jelenlétükkel. Oroszország növeli katonai kapcsolatait Afrikában – írja a Vedomosztyi annak kapcsán, hogy Junusz-Bek Jevkurov védelmi miniszterhelyettes 2023. december eleji afrikai körútja során Mali és Burkina Faso után Nigerbe érkezett.
Fotó: FotograFFF
Délről az egyelőre kevésbé aktív Dél-afrikai Köztársaság, amelyről mondják, hogy az apartheid-időszakban atomfegyver-hatalom volt, ma a BRICS ötödik tagjaként támogatja a folyamatot. Ugyanakkor a BRICS-ötös tagjai közül éppen a történelmi múlt miatt Nagy-Britannia, Amerika befolyása Dél-Afrikára a legerősebb. Oroszország legnagyobb söripari komplexuma (a forgalom 46 százalékával), a világ negyven államában jelen lévő Baltyika, nyilvánvalóan terjeszkedési céllal sörfőzdéket és regionális elosztóközpontot hoz létre Afrika egyik legfejlettebb és katonailag is legerősebb államában. A Baltyikát (Baltika) Moszkva az Ukrajna-háború kirobbanását követő kelet-nyugati gazdasági szakítás, a dán kormány hasonló lépései nyomán de facto elvette a Carlsbergtől.
A béketeremtők
A Hamász szörnyű Izrael elleni terrortámadását követő Gázai-háború újabb kapaszkodási lehetőséget kínál és beleillik a BRICS-ötös, mindenek előtt Kína és Oroszország megerősítendő pozícióiért vívott küzdelmükbe. Moszkva – és kisebb mértékben Peking – azon nagyhatalmakhoz tartoznak, amelyek a Gázai háborúban mindkét szemben álló oldal számára elfogadható diplomáciai-politikai partnerek. Egyfelől Izrael, másfelől a palesztinok, a Hamász, az Irán-támogatta libanoni állomáshelyű Hezbollah tartoznak ide – de a csoporthoz sorolhatjuk Szíriát, az Irán-barát kormány-milíciákat is. Miként az izraeli vezetők, úgy a Hamász, a Hezbollah terrorszervezet kulcsemberei is többször megjárták Moszkva és Peking tárgyalótermeit. Egyszóval ez idő szerint
Pekingnek és Moszkvának van a legnagyobb esélye arra, hogy egy átfogó közel-keleti rendezés keretében – legalábbis több évig tartó – békét teremtsenek a térségben.
Megkésett washingtoni erőfeszítések
A versenytárs, a poszt-hidegháborús időkben domináns Egyesült Államok jelenléte már az Obama-kormányzat alatt meggyengült a térségben. Így a politikai fronton automatikusan megerősödött Oroszország és Kína, amelyek mindkét szemben álló féllel – és a gázai-övezetieket katonailag-politikailag támogató libanoni Hezbollahhal, Iránnal, a gazdag Arab (Perzsa) Öbölbeli országokkal, sejkségekkel kapcsolatot tartanak.
Gazdaságilag Kína dominál, Oroszországnak maradnak a politikai kapcsolatok
és egy-két – igaz roppant fontos és a régióban örökzöld – szegmens, úgy mint a hadiipari szállítások, (atom)energiaipar. A Roszatom és alvállalatai már építik a Földközi tenger partján, 250 kilométerre nyugat Alexandriától a 4800 megawattos (4 darab, egyenként 1200MW-os nyomott-vizes reaktorblokk) atomerőművet, amely Egyiptom teljes villamosenergia-ellátásának a felét adja majd 2030 után.
Fotó: AFP
Az Egyesült Államok a következő egy-másfél esztendőben szinte teljesen a belső helyzetével, az elnökválasztásokkal lesz elfoglalva. Ebben a helyzetben Joe Biden elnök aligha vállalkozik még egy közel-keleti körútra. Antony Blinken amerikai külügyminiszter viszont a Hamász-támadás, a gázai háború idején is többször járt az izraeli vezetőknél. November eleji útja során Blinken tárgyalása Mahmúd Abbász palesztin vezetővel kevesebb mint egy óra hosszat tartott, jóval a várakozások alatt, jelezve, az amerikai diplomácia vezetője nem sok mindent ért el a ramallahi Muqataa-erődben folytatott megbeszélésén.
