Erős megállapításokat tett az Európai Számvevőszék az EU-ba irányuló külföldi befektetésekről. A friss jelentés szerint egyfelől 110 milliárd euró áramlik így az Európai Unióba, ami „serkenti a növekedést és az innovációt”, másfelől e befektetéseket nem igazán vizsgálja senki. Ez pedig felveti a kérdést, hogy az Unió közrendje és biztonsága szempontjából kritikus ágazatokban nem kerül-e külső kézbe túl nagy hatalom?
Fotó: Shutterstock
Az Európai Számvevőszék tájékoztatása szerint az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a közös kereskedelempolitika terén, a nemzetbiztonság és a közrend azonban tagállami hatáskör, és
a közelmúltig sok tagállam egyáltalán nem rendelkezett befektetésátvilágítási mechanizmussal.
Az EU-rendelettel létrehozott együttműködési mechanizmus lehetővé teszi a tagállamok és az Európai Bizottság (EB) számára, hogy megosszák a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó átvilágítási információkat és kockázatértékeléseket. Ezeknek a számvevők szerint nemcsak a kijátszást kell megakadályozniuk, hanem azt is, hogy a tagállamok a biztonság ürügyén protekcionista intézkedéseket alkalmazzanak.
Lyukacsos az EU biztonsági hálója
A vizsgálat megállapította, hogy az EU-ba áramló közvetlen külföldi befektetések 2021-ben mintegy 117 milliárd eurót tettek ki. 2020 és 2022 között Franciaország nyújtotta be a legtöbb átvilágításra vonatkozó bejelentést (193-at), majd Olaszország, Spanyolország és Ausztria következett a sorban.
A skála másik végén állt Hollandia és Luxemburg, amely mindössze hét, sőt, nulla esetről számolt be, noha e két országba irányul az összes beérkező közvetlen külföldi befektetés 50 százaléka!
Fotó: MAURICE STEPHANE / HEMIS.FR
Mindezek után aligha meglepő, hogy a számvevőszék jelentése szerint a potenciálisan káros külföldi befektetések átvilágításának EU-s keretében holtterek vannak, ami rontja a biztonsági és közrendi kockázatokat, kivált, hogy a közvetlen külföldi befektetések nagy részét nemhogy nem vizsgálták, nem is jelentették be EU-s szinten.
Ez az unió biztonsági hálója, de nagy lyukak vannak benne. Ha az unió tovább kívánja csökkenteni a kockázatokat, akkor ezt a hálót a bizottságnak és valamennyi tagállamnak meg kell javítania
– nyilatkozta Mihails Kozlovs, az ellenőrzésért felelős számvevő. Hozzátette: az EU-ba irányuló külföldi befektetések átvilágítása jelenleg van kialakulóban.
Nincsenek összehangolva a tagállamok
A hiányosságok fő okaiként a számvevőszék három fő pontot azonosított. Ezek a következőek:
- egyes országokban nem létezett ilyen átvilágítási mechanizmus,
- amely országokban volt ilyen mechanizmus, azok eltérő ágazatokat tekintettek kritikusnak,
- vagy nem egységesen értelmezték a 2020-ban elfogadott EU-s szabályok alapfogalmait.
Leszögezték, hogy a közvetlen külföldi befektetések iránti nyitottság az unió egységes piacának a meghatározó eleme, ugyanakkor olyan stratégiai ágazatok, mint például a kikötők, atomerőművek, félvezetők vagy kettős felhasználású mikrocsipek felé irányuló befektetések olykor azzal a kockázattal járhatnak, hogy az EU-n kívüli befektetők indokolatlanul nagymértékű ellenőrzést gyakorolhatnak. A kockázatot tovább növelheti, ha az EU-s országok nem hangolják össze fellépéseiket, ez pedig ijesztő a számvevőszék következő megjegyzése tudatában, miszerint az említett
EU-n kívüli befektetők esetleg külföldi kormányok vagy fegyveres erők ellenőrzése alatt állnak, netán bűncselekményekben vesznek részt.
Érdekes áthallása van mindennek a hazai belpolitikai véleményekkel.
Mindenesetre a külföldi tőkebeáramlás vizsgálatára az EB válasza az együttműködési mechanizmus, amely viszont túlterhelt, így számos probléma továbbra is fennáll.
Elveszett vagy el sem készült jelentések
A jelentés alapján az EU-s szabályok nem írják elő az országoknak az átvilágítási mechanizmusuk létrehozását, ráadásul mérlegelési jogkört biztosítanak a nemzeti átvilágítási szabályok hatályának meghatározására. Az országok nem is kötelesek beszámolni az átvilágítási döntéseik eredményéről, még akkor sem, ha bizottsági vélemény kibocsátására került sor, vagy más tagállamok aggályukat fejezik ki.
Fotó: Shutterstock
A kritika szerint több ország csak azon tranzakciókról számolt be, amelyek nagy eséllyel befolyásolták saját közrendjüket vagy közbiztonságukat, így azonban más tagállamoknak és az EB-nek nem volt lehetősége az őket vagy az EU-s programokat érintő lehetséges hatások értékelésére.
Összességében 2020 és 2022 között az EU-s országok 886 átvilágított ügyet jelentettek be, ugyanakkor a bejelentések száma nem feltétlenül volt összhangban a befelé irányuló közvetlen külföldi befektetések szintjével.
Az összes eset 92 százalékát ugyanis hat ország jelentette, a fennmaradó 8 százalékról pedig kilenc ország nyújtott be jelentést.
Tizenkét ország egyáltalán nem végzett átvilágítást, és semmilyen esetet nem jelentett be annak ellenére, hogy az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések közel felét ők teszik ki.
