Igen nehéz helyzetbe kerül a globális egésze, ha a Vörös-tenger, és a Szuezi-csatorna elkerülésére kényszerül, ugyanis
Afrika megkerülése hajónként egymillió dollárba kerül. Hogy ezt ki fizeti, azt egyelőre nem lehet tudni – könnyen lehet azonban, hogy a brutális költségnövekedés az importtermékek azonnali átárazódását vonja maga után.
Annál is inkább, mert bizonytalan, hogy meddig nem lehet használni a vörös-tengeri útvonalat. Az iparágban most hetekről beszélnek. A Hapag-Lloyd már döntött is, sorozatos támadások után elkerülik az érintett vizeket – mondta a Bloombergnek Rolf Habben Jansen, a társaság vezérigazgatója.
Noha az Egyesült Államok egy munkacsoportot állítana fel annak érdekében, hogy megakadályozza a kereskedelmi hajók megtámadását, egyelőre nem ért el sikereket, ugyanis a húszi lázadók változatlanul a rajtaütésekkel fejezik ki a Hamász támogatását. A régióban attól tartanak, hogy a túl erőteljes válasz csak fokozza az erőszakot.
A szállítmányozók tehát Afrika megkerülése mellett döntenek. Ez amellett, hogy minden egyes hajó költségét egymillió dollárral emeli meg, az utat hét-tíz nappal is meghosszabbítja. A piaci reakció sem maradt el, az olajár hosszú lejtmenet után elindult felfelé. Egy hordó északi-tengeri Brentért 79 dollár fölött kellett fizetni szerda délelőtt.
Beláthatatlan következmények
Nehéz megmondani, hogy a támadások meddig tarthatnak, de rosszabb és tartósabb hajózási vészhelyzettel kell számolni, mint a Szuezi-csatorna 2021-es leállásakor, amikor is egy kereskedelmi hajó keresztbefordult a vízi úton. Ami biztos, hogy most az összes hajó, az olajtankerek, az autókat szállítók és a gabonaszállítók is egyaránt kénytelenek körbehajózni Afrikát, ami kockázatot jelent a globális gazdaságra, miután a költségek növekedése fűti az inflációt is.
Bármi lehet, csak napok, de hetek is szóba kerülnek, nem tudni, meddig tart a zárlat
– hangsúlyozta a Hapag-Lloyd német konténerszállító vezérigazgatója.
Afrika megkerülése mellett nem igazán van más választás az iparágnak, ugyanis a viszonylagos védelmet nyújtó konvojkíséretek megszervezése sem egyszerű, viszont költséges.
A konvojok éppúgy lassítják a kereskedelmet, ugyanis ebben az esetben is össze kell szervezni néhány hajót – mondta Alexander Saverys, az Euronav NV vezérigazgatója a Bloomberg TV-nek adott interjújában. Az olajszállító óriáscég minden Vörös-tengeren keresztüli szállítást felfüggesztett, és addig nem is indítja újra, amíg a katonai kíséret nem biztosított. Jakob Paaske Larsen, a Bimco hajózási csoport vezetője bizakodóbb. Azt mondta, hogy régebben is használtak konvojokat, illetve a múltban is mentek a tranzitok csoportosan, amikor a szomáliai kalózkodás a csúcsán volt. Arra is van lehetőség, hogy akár katonai erővel biztosítsanak egy nagyobb területet – tette hozzá. Ugyanakkor az úgynevezett „szigorú konvoj”, amikor minden hajót külön katonai egység kísér kevésbé valószínű, mert igen drága.
Az európai országok nem lelkesednek, ugyanis nem szívesen vesznek részt
az USA vezette Prosperity Guardian hadműveletben, azaz a hajók biztosításában. Spanyolország például kijelentette, hogy részvétele az EU és a NATO döntéseitől függ. Washington Ausztráliát is felkérte a csatlakozásra, de ezt a canberrai kormány lényegében elutasította. Ezek a lépések egyaránt nehezítik az ellenőrzést, és késleltetik annak elindulását is – mondta Munro Anderson, a tengeri háborús kockázatokért felelős és a Vessel Protect biztosítási szakértője.
A kereskedelem szereplői csak akkor térnek vissza a megszokott útvonalra, ha megbizonyosodtak róla, hogy az valóban biztonságos, de most nehéz megmondani, hogy ez mikorra valósul meg
– tette hozzá.
