Lengyelország újdonsült miniszterelnöke néhány perce diadalmas bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán.
Donald Tusk ebben arról számolt be, hogy Lengyelország is megkapta az első utalását Brüsszeltől, egyébként éppen aznap, mikor Magyarország is.
Csakhogy a kettő között van egy nem elhanyagolható különbség.
Ugyanis miközben Varga Mihály pénzügyminiszter arról számolt be, hogy 300 milliárd forintnak megfelelő összeg érkezett meg a magyar kormányhoz, addig a bő két hete hivatalosan beiktatott lengyel kormányfő már azzal büszkélkedett, hogy az ő kabinetjének több mint 20 milliárd zlotyit utalt az Európai Bizottság. Ez pedig átszámítva már csaknem 1800 milliárd forintnak felel meg, vagyis hatszor annyinak, mint a magyarországi utalás.
Megcsináltam, ahogy ígértem
– fogalmazott boldogan a lengyel miniszterelnök.
Mindez akkor is említésre méltó, ha figyelembe vesszük a két ország méretbeli különbségeit, és azt, hogy az utalások más-más keretből történtek.
Magyarország és Lengyelország esetében ugyanis hasonló indokokkal tartották vissza a nekik járó uniós támogatásokat: Brüsszel különböző jogállamisági és igazságszolgáltatási problémákra hivatkozva fagyasztotta be a forrásokat. A magyar kabinet végeláthatatlan tárgyalásokat folytatott az uniós vezetéssel, és tucatnyi reformot hajtott végre, mire az idén december elejére nem maradt más hátra, fel kellett oldani az összegeket, legalábbis egy részüket a zárolás alól.
A lengyel előtt viszont, nagyon úgy tűnik, hogy a kormányváltás nyitotta meg a kapukat. Aligha valószínű ugyanis, hogy a december 11-én hivatalba lépett Tusk-kabinet a karácsonyi időszakban olyan intenzitású munkát folytatott, amelynek köszönhetően eloszlottak a brüsszeli aggályok. De ha még így is lett volna, a bürokratikus folyamatok végigfuttatására sem lett volna elegendő ennyire rövid idő.
Csak emlékeztetésképp: az Európai Bizottság december 13-án közölte, hogy felszabadít 10 milliárd euró kohéziós forrást Magyarország számára. Ez az összeg eddig nem érkezett meg, s még a szükséges papírmunka sem ment végbe.
A 20 milliárd zlotys utalás, különösen a gyorsasága tehát meglepetés, amelyre előzetesen még a lengyel nyilvánosság sem számított. Legalábbis alig tíz napja még arról cikkezett a lengyel sajtó, hogy hiába bízott
Donald Tusk abban, hogy az Európai Tanács volt vezetőjeként hősi fogadtatásban fog részesülni Brüsszelben, a meglepetésgyőzelemnél több kell, hogy hazája megkapja a neki járó uniós pénzeket.
Azt is megjegyezték, hogy a jogállamiság miatt hangoztatott aggodalmak fellegét az új kormánynak nem sikerült elűznie, és még sok munka van hátra, hogy Varsó visszanyerje az EU bizalmát. Ezek szerint ezt röpke tíz nap alatt mégiscsak sikerült elvégezni.
Annyiból viszont mégsem váratlan a Brüsszel–Varsó-tengely látványos enyhülése, hogy amikor a lengyel miniszterelnök december közepén Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknél járt, akkor a szívélyes üdvözlésen túl rögtön több milliárd eurót is kapott. Ursula von der Leyen kifejtette, hogy nagyon várja a közös munkát az új lengyel miniszterelnökkel, majd közölte, hogy a REPowerEU-ból ötmilliárd eurót még az év vége előtt megkaphat Lengyelország.
Ugyanebből a keretből Magyarországnak ma 779,5 millió eurót, azaz közel 300 milliárd forintot utaltak. Vagyis itt is hatszoros az eltérés. Abba pedig talán már kár is belegondolni, hogy vajon mennyi pénzt kapna Magyarország Brüsszeltől, ha a kormány éppen jogi eszközökkel, de egyértelműen politikai okokból szántaná be a – szakmai alapon természetesen megalapozottan kritizálható – közmédiát. Lengyelországban ugyanis éppen ez történik, azonban ez láthatóan nem befolyásolja a Tusk-kormány jogállami minősítését.
Alkotmányos válság felé halad LengyelországA Szejm határozatot fogadott el a bíróságok függetlenségének visszaállítása érdekében, Duda szerint alkotmányellenes a közmédiánál folytatott tisztogatás. |
