Amerikai rakéták helyett Kína oldhatja meg a vörös-tengeri válságot

Kínai tisztségviselők arra kérték iráni partnereiket, hogy fogják vissza az általuk támogatott jemeni húszikat, különben károkat szenvedhetnek Peking és Teherán gazdasági kapcsolatai, értesült a Reuters több forrásból. A Vörös-tengeren haladó hajók elleni húszi támadások és a kínai–iráni kereskedelmi együttműködés kérdése több kétoldalú találkozón is felmerült az utóbbi időben, az iráni források azonban nem bocsátkoztak részletekbe azok helyét, illetve a résztvevők személyét illetően.

„Kína gyakorlatilag közölte: ha bármiféle módon sérülnek az érdekeink, akkor az hatással lesz a Teheránnal folytatott üzletre. Szóval szóljatok a húsziknak, hogy fogják vissza magukat” – foglalta össze a pekingi üzenet lényegét egy iráni illetékes, akit informáltak a tárgyalásokon elhangzottakról.

Kína Irán legfontosabb kereskedelmi partnere

A húszik folyamatos támadásai pedig ártanak Kína érdekeinek is, hiszen a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna a világ egyik legforgalmasabb és legfontosabb kereskedelmi útvonala Ázsia és Európa között, amelyet a kínaiak is használnak. A kockázatok miatt jelentősen megemelkedtek a biztosítási díjak, a kerülőutak miatt pedig a szállítási költségek.

Kínai illetékesek azt konkrétan nem közölték, milyen következményekkel járhat, ha Teherán nem lép, de tény, hogy 

Kínai finomítók vásárolták fel például tavaly az iráni olajexport 90 százalékát a Kpler árupiaci adatszolgáltató tankerforgalom alapján számított adatai szerint, mivel a Teherán elleni amerikai szankciók elriasztottak sok más vevőt, a kínaiak pedig kihasználták a nyomott árat, ahogyan az orosz olaj esetében is . Nagyrészt utóbbi miatt azonban az iráni olaj csak a kínai 10 százalékát teszi ki.

Azt azonban teljesen világossá tették, hogy Peking nagyon csalódni fog Teheránban, ha kínai hajót találat ér, vagy az ország érdekei bármiféleképpen  kárt szenvednek.

A húszik elleni támadások egyelőre nem jártak eredménnyel

Az iráni külügyminisztérium nem reagált a hírügynökség megkeresésére, a pekingi azonban igen. „Kína őszinte barátja a közel-keleti országoknak, és elkötelezett a regionális biztonság és stabilitás előmozdítása, valamint a közös fejlődés és jólét érdekében. Határozottan támogatjuk a közel-keleti országokat stratégiai függetlenségük megerősítésében, valamint a regionális biztonsági kérdések megoldása érdekében történő egyesülésben és együttműködésben” – válaszolták.

Az amerikai és a brit erők több légi csapást is végrehajtottak húszi célpontok ellen, de ezekkel eddig nem sikerült megakadályozni a hajók elleni támadásokat. Washington is kérte már Pekinget, hogy vesse be a befolyását Teheránra. 

Január közepén Vang Ji kínai külügyminiszter is felszólított a polgári hajók elleni támadások beszüntetésére – a húszik és Irán említése nélkül –, valamint az ellátási láncok és a nemzetközi kereskedelmi rend fenntartására.

Kínának aránytalanul nagy károkat okoz a válság

Victor Gao, a kínai Szucsoui Egyetem tanszékvezető professzora szerint Kínát, mint a világ legnagyobb kereskedőjét aránytalanul nagy mértékben érintette a hajózásban okozott zavar, ezért prioritás a Vörös-tenger stabilitásának helyreállítása.

Gao, aki korábban kínai diplomata volt és jelenleg a szaúdi olajipari óriásvállalat, a Saudi Aramco tanácsadója, hangsúlyozta azonban, hogy Peking a vörös-tengeri válság kiváltó okának Izrael palesztinokkal szembeni bánásmódját tekinti, és nem akarja nyilvánosan a húszikra hárítani a felelősséget.

Irán számára nagy a tét, mivel Kína egyike azon kevés hatalmaknak, amelyek képesek több milliárd dolláros befektetést biztosítani, amelyre Teheránnak szüksége van ahhoz, hogy fenntartsa olajágazatának kapacitását és talpon tartsa gazdaságát.

Irán is csalódott Pekingben

Kína befolyása nyilvánvaló volt 2023-ban, amikor elősegítette az Irán és a regionális rivális Szaúd-Arábia közötti megállapodást, amely véget vetett az évek óta tartó ellenségeskedésnek.

hangsúlyozta az egyik iráni bennfentes forrás. Az iráni vezetés egyes tagjai máris megkérdőjelezik a Pekinggel való partnerség értékét, mivel viszonylag alacsony az olajiparon kívüli kereskedelmi és befektetési volumen azóta, hogy Kína és Irán 2021-ben 25 évre szóló együttműködési megállapodást írt alá.

Az iráni állami média szerint a kínai cégek azóta mindössze 185 millió dollárt fektettek be. (Egy dollár 356,3 forint.) Irán Kínába irányuló nem olajipari exportja 68 százalékkal csökkent 2023 első öt hónapjában, miközben Irán Kínából származó importja 40 százalékkal nőtt.