Az újabb függő helyzet kialakulása közben sokan megnyugodtak, mondván az Egyesült Államok jó szövetségese Európának, így jóval megbízhatóbb beszállítónak tekinthető, mint az egyre kevésbé szalonképes orosz partnerség. Hogy ezeknek a hangoknak igaza van-e, azt egyelőre nem lehet biztosan megválaszolni, azonban az tény, hogy a Fehér Ház éppen néhány napja állította le az új gázexportengedélyek jóváhagyását.
Brüsszeli lélegzetvétel, vagy fulladás?
Az amerikai LNG továbbra is az európai energiaellátás sarokköve
– jelentette ki a Leslie Palti-Guzman, a SynMax kutatási vezetője. A Biden-döntés valójában egy egyértelmű üzenet a szolidaritásról – tette hozzá. Ugyan ez utóbbi mondat vélhetően bővebb magyarázatot kívánt volna, ez elmaradt. Tény, hogy Brüsszel az orosz gáz kiesésének idejében fellélegzett az amerikai „segítség” elindulásakor, mára a régió cseppfolyós földgázimportjának fele a tengerentúlról érkezik.
Való igaz, hogy az Egyesült Államok felülmúlhatatlan gazdasági erejével, viszonylagos politikai stabilitással Európa szövetségese, de még egy jó baráttól való túlzott függés sem szerencsés hosszabb távon – írja a Bloomberg.
Európa energiabiztonsága tehát továbbra is olyan tényezőktől függ, amikre semmilyen ráhatása sincs, azaz az európai ipar teljesítménye, illetve a háztartások melege most több ezer kilométerrel távolabbi eseményektől függ.
Röviden tehát, a vezető fosszilis tüzelőanyag-beszállító cseréjével Európa egyik lehetséges hátrányt egy másikra cserélte le, így energiarendszere változatlanul sebezhető .és kiszolgáltatott.
„Közeli” tengerentúl
Némileg azért az Egyesült Államoknak is érdeke, hogy a cseppfolyós földgázt Európának értékesítse. Ázsiához képest például jóval közelebb van Európa, és a vásárlóereje is nagyobb, azaz kényszerből szinte bármilyen árat megad az amerikai energiahordozóért. Emellett a szerződések megfogalmazása is az értékesítőnek kedvez, ugyanis a „rugalmas rendeltetési hely” kitétel rendszeresen szerepel a kontraktusokban, így akár törölhetik a szállítmányokat, ha a kereslet összeomlik.
Geoffrey Pyatt, Amerika energiakereskedésért felelős külügyminiszter-helyettesének szavai jól leírják a helyzetet:
beutaztam a világot, és Európában nagy szeretettel beszéltek az amerikai LNG-termelőkről
Jövő – kérdőjelekkel
Európának, elemi érdeke lenne Donald Trump győzelme, ugyanis a republikánus elnök bizonyosan visszavonná az exportkorlátozást. Emellett a kapacitások bővítésének is inkább adna zöld utat Trump, mint Biden. Bizonytalanság persze van: Donald Trump már előző elnöksége idején is bebizonyította, hogy hajlamos kereskedelmi háborúkat kirobbantani politikai pozíciójának erősítésére, és nincs garancia arra, hogy Európa teljes mértékben kimaradna célkeresztjéből. Összességében tehát
a Fehéz Ház pár nappal ezelőtti döntése egy brutálisan erős jelzés arra vonatkozóan, hogy az „egy lábon állás” politikája igencsak kockázatos.
Persze a veszélyt az európai döntéshozók is érzik. Katarral 2052-ig érvényes hosszú távú szerződést írtak alá, és tárgyalnak Norvégiával Mozambikkal, Nigériával, Azerbajdzsánnal is az európai beszerzés diverzifikálása érdekében.
Európa úgy táncol, ahogy Amerika fütyül
– így lehet összefoglalni a szakma véleményét. Nehogy harci indulóvá váljanak a mostani madárfüttyök – figyelmeztet a BP alelnöke, és Accenture tanácsadó cég egyik vezetője. Üzenetük világos: az öreg kontinensnek nagyjából bármilyen árat ki kell fizetnie a tengerentúli energiahordozóért, különben energiarendszere összeomlik. Márpedig az Európába tartó szállítmányok árát a folyamatosan ingadozó amerikai azonnali piaci árhoz igazítják, míg az ázsiai vevőknek az olajárhoz kötött hosszú távú tarifálás a jellemző.
Ha pedig Európa nem elég gyorsan nyomná az „entert”, azaz egy pillanatra is elgondolkodna, hogy hogyan gazdálkodja ki az amerikai LNG árát, a szállítmányokat könnyedén Ázsiába irányítják át. A kínai gazdaság várva-várt felpörgése esetén az óriás energiaéhsége is kilő majd, amit így már az európai fogyasztók is megéreznének.
Kitörés a csőből
Egyfajta totális globalizáció jellemzi a földgáz piacát – azaz míg régen, a csővezetékes szállítás miatt kötött helyre érkezett a nyersanyag, ma a tartályhajókon a világon bárhová eljuttatható árucikké vált.
Persze a hajóztatás is kockázat, már csak a szélsőséges időjárás következtében is. De az LNG komplexumokat is megrongálhatja egy-egy vihar: 2020-ban a Cameron LNG louisiana-i telephelyét hetekre leállították egy pusztító hurrikán miatt, de 2022-ben a Freeport LNG robbanás miatt hónapokra kiesett.
Minden bizonytalanság ellenére egyelőre érkezik elegendő cseppfolyó földgáz. Azonban az európai ipar versenyképessége szempontjából sem mindegy, hogy milyen áron. Jó példa erre a német vegyipar. Az ágazat tavaly nagyjából 230 milliárd eurós árbevételt produkált, ugyanakkor a gyártáshoz nélkülözhetetlen gázt amerikai versenytársainál 3-4-szer drágábban kapja. Így folyamatosan állásokat szüntetnek meg, és a szektor egyre kevésbé tud hozzájárulni Európa legnagyobb gazdaságának felpörgéséhez.
