Készenléti tervet dolgozott ki számos multinacionális vállalat egy amerikai–kínai konfliktus esetére. A Kínából való esetleges kivonulásukkal azonban veszélyeztetik a két nagyhatalom közötti gazdasági kapcsolatokat.
A kiterjedt ellátási lánccal rendelkező amerikai befektetők kivonulása, a globális ellátási láncok végleges elmozdulását, átalakulását jelentené. A tajvani válság okozta kereskedelmi vámok egyaránt megnövelték az amerikai és az európai vállalatok befektetési terveinek anyagi kockázatát.
Kína jelentős szereplő az ellátási láncok, és a technológiai iparágak globális színpadán. William Burns, a CIA igazgatója azonban nem tartja jó döntésnek a Kínáról való leválást, ehelyett úgy gondolja, hogy az ellátási láncok rugalmasabbá tételével, valamint kockázatkezelési stratégiák kiépítésével a gazdasági befektetések kockázata csökkenthető – írta a The Financial Times. Másrészről egy ilyen lépés esetén kockázatot jelentene a kínai válasz, amely akadályozhatja az amerikai gazdasági növekedést. Peking 2023-ban megtiltotta a kínai gyártóknak, hogy az amerikai Micron Technology csipgyártótól vásároljanak csipeket. Ezt követően pedig korlátozta a távközlésben és az elektromos járműgyártásban nélkülözhetetlen félvezetők fémexportját, amelynek Kína a legnagyobb gyártója – számolt be a The Financial Times.
A csipháború folytatódik
Kína csipeladásai a világpiac 9 százalékát teszik ki, és az iparág előrejelzései szerint az idén ez elérheti a 116 milliárd dolláros bevételt is. A Kínától való egyoldalú függés lazítására, és hogy az ellátási láncokat valamelyest rugalmasabbá tegyék, az úgynevezett „friendshoring” révén az amerikai vállalatok olyan szövetségesekhez kötik gazdasági kapcsolataikat, mint Vietnám vagy India, vagy az úgynevezett „nearshoring” országokhoz, mint Kanada és Mexikó.
A Kínával való fokozódó geopolitikai feszültségek közepette 2021-ben a LinkedIn bejelentette, hogy kivonul az országból, az IBM bezárta a kínai kutatólaboratóriumait, a Dell a laptopgyártás egy részét Vietnámba helyezte át. Az Apple, amelynek eladásainak ötöde Kínából származik, pedig Indiába helyezte át az iPhone-gyártásának 18 százalékát. A gazdasági kockázatok mellett nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek a kínai kötődésű vállalatok az Egyesült Államokban. Befektetésekkel foglalkozó amerikai bizottságok szerint egy Amerikában üzemelő kínai vállalat, a Microsoft adatközpontjához és egy amerikai légitámaszponthoz való közelsége akár a hírszerzési tevékenységeket is lehetővé teheti – írta a The Financial Times.
Az Egyesült Államok és Kína között feszülő érdekellentétek a csipekbe és más technológiákba történő befektetések terén nyilvánvalóak, azonban a legtöbb tengerentúli vállalatnak nincs alternatívája Kínával szemben. Az USA és Kína továbbra is kölcsönösen függnek egymástól, még akkor is, ha a gazdasági érdekek és a geopolitika között kell egyensúlyozniuk.
