A román szenátus után szerdán a bukaresti képviselőház is elfogadta az Európai Unión kívülről Romániába érkező munkaerő foglalkoztatását megkönnyítő törvénymódosítást, az EU 2021-ben megújított kék kártya irányelvét ülteti át a román jogrendbe.
Az uniós irányelv a magasan képzett munkaerőre vonatkozik, a román kormány által kidolgozott és a parlament által most elfogadott törvénymódosítás szerint
minden harmadik országbeli (nem EU-s) állampolgár munkavállalási engedélyének időtartamát megemeli az eddigi egyről két évre. A magasan képzett, uniós kék kártyával rendelkező külföldiek munkavállalási engedélyének érvényessége az eddigi kettőről három évre emelkedik.
A Romániában tanuló harmadik országbeli egyetemi hallgatók a törvénymódosítás kihirdetése esetén – az eddigi négy helyett – napi hat órában vállalhatnak részmunkaidős munkát.
A román jogrendbe átültetett irányelv előírásai szerint az unión kívüli országokból érkező, kék kártyát igénylő jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapra szóló állásajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat a jelenleg érvényes egyéves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat helyett.
A jogszabály szerint a nemzetközi védelemre jogosultak is jelentkezhetnek kék kártyáért. Az uniós kék kártya birtokosai a kártyát kiadó országban eltöltött legalább egy év után szabadon átköltözhetnek egy másik tagországba. Gyorsabb lesz a családegyesítési folyamat, és a családtagok is gyorsabban elkezdhetnek dolgozni.
A krónikus munkaerőhiánnyal küzdő Romániában a kormány néhány év leforgása alatt tízszeresére emelte a bevándorlási kvótát: míg 2018-ban még csak tízezer, 2022-től kezdődően már évi százezer EU-n kívülről érkező külföldinek adott munkavállalási engedélyt. A román hatóságok kimutatása szerint tavaly mintegy 130 ezer harmadik országbeli külföldi kért és mintegy 100 ezer kapott is munkavállalási engedélyt Romániában.
