Nincsenek kiugróan nagy különbségek Szlovákiában a vagyoni helyzetet tekintve – legalábbis erre lehet következtetni a World Inequality Database adataiból. A számsor szerint csak a térségünkben 

a felső 10 százalék Magyarországon a javak 69 százalékát birtokolja, Lengyelországban és Ausztriában az idevágó mutató egyaránt 62 százalék, Csehországnál 59 százalék, Szlovákiában viszont csak 49,5 százalék. 

Bratislava,,Slovakia,-,May,7,,2016:,In,The,Streets,Of
Pozsonyban is nagy a fejlődés.
Fotó: Shutterstock

A képhez hozzátartozik, hogy 1995 és 2010 között a szlovák mutató stabilan csupán 42 százalék környékén mozgott, és csak 2012-től kezdődően húzott el a többségtől a legfelső 10 százalék. Ha a leggazdagabb 1 százalék vagyonfelhalmozását vizsgáljuk, akkor szintén a szlovák adat tűnik a legszerényebbnek:

a felső 1 százalék birtokolja a 17 százalékát, miközben Csehországban 27 százalék, Lengyelországban és Ausztriában egyaránt 30 százalék, Magyarországon pedig egyenesen 33 százalék az idevágó mutató.

Szintén említésre méltó az a tény, hogy 1995 és 2010 között Szlovákiában a vizsgált réteg csupán 12,5 százalék körüli aránnyal bírt. Az SLSP elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy 

a kis vagyoni különbség nem jelent okvetlenül jót, mivel a valóban prosperáló gazdaságokban a vagyoni különbségek is számottevők. 

Egyébként már Szlovákiában is vannak milliárdosok (euróban kifejezve), másrészt a szintén erőteljesen nő, idén 750 euróra ugrott fel a tavalyi 700 euróról, miközben 2016-ban csupán 405 euró volt, és csak 2019-ben lépte át az 500-at.

Ha a Gini-index segítségével vizsgáljuk a különbségeket, akkor is kiugró Szlovákia teljesítménye. A Világbank adatai szerint 2010 és 2018 között az ország Gini-indexe csupán 0,25 volt (a nulla az abszolút egyenlősdit, az 1 az abszolút vagyoni különbséget jelenti), miközben Ausztria és Lengyelország mutatója a vizsgált időszakban 0,29, Magyarországé 0,30, Németországé 0,31, az Egyesült Államoké 0,41, a Dél-afrikai Köztársaságé pedig 0,63 volt. Végezetül ha azt vizsgáljuk, hogy a lakosság hány százalékát veszélyezteti a szegénység, Szlovákia e kategóriában ugyancsak a legkisebb hányaddal bírók között szerepel. Az Eurostat szerint az Európai Unióban Csehország és Szlovákia mutatói a legalacsonyabbak: 2020-ban Csehországban az összlakosság 11 százalékát fenyegette szegénység, Szlovákiában a 13,5 százalékát, Ausztriában a 16 százalékát, Magyarországon a 19 százalékát, az európai uniós átlag pedig 21 százalék volt. A viszonylag szerény szlovákiai vagyoni különbségeket részben azzal magyarázzák, hogy szinte mindenki saját tulajdonú lakásban, házban él, továbbá az 1989 végén megbukott szocializmus idején a volt Csehszlovákiában mesterséges és nagyon erőteljes fizetésbeli egyenlősdi volt érvényben.