Vendégmunkások nélkül összeomlana a japán gazdaság
Japán sokáig elzárkózott a külföldről érkező munkavállalók elől, ám mivel demográfiai válságba jutott, változtatnia kellett a hozzáállásán. Tavaly már rekordszámban érkeztek külföldi munkavállalók a szigetországba. Egy év alatt a számuk 12,4 százalékkal nőtt, s meghaladta a kétmilliót. A tendencia folytatódhat, mivel a japán társadalom továbbra sem tud elég dolgozót a gyártósorok mellé állítani, az építkezésekre, a mezőgazdasági munkákhoz és az idősek ápolásához sincs elég dolgozó.
Fotó: Getty Images
A japán munkaképes korú lakossága 1995 óta csökken, 2023-ra pedig eljutott arra a szintre, amikor Kisida Fumio miniszterelnök kijelentette, hogy az alacsony születésszám miatt a társadalom elérte a szociális teljesítőképessége határát.
A kis- és közepes vállalkozások kétharmada munkaerőhiánnyal küzd, és tavaly rekordot döntött a munkavállalók hiánya miatti csődök száma a japán kereskedelmi kamara felmérése és a Teikoku Databank jelentése szerint.
Aggasztó tempóban fogy Japán népességeEgy új tanulmány szerint 2070-re Japán lakossága 30 százalékkal fog csökkenni. A munkaképes korú népesség csökkenése a társadalombiztosítási kiadások erőteljes növekedésével jár együtt, és visszafogja a gazdaság teljesítményét. |
Tömeges bevándorlás korszaka Japánban
Junji Ikeda munkaerő-közvetítő szerint Japánban elkezdődött a tömeges bevándorlás korszaka. Már van olyan néhány tízezres lakosú város is, például Oizumi, ahol annyira sok a bevándorló, hogy a vonatállomáson a japán mellett portugálul, spanyolul, kínaiul, koreaiul és angolul is kiírják az információkat.
Fotó: Daniel Berehulak
A bevándorlás lehet a megoldás a gyors népességfogyásra, a gazdasági és az életszínvonal, valamint a jóléti ellátórendszer fenntartásához. A hirosimai prefektúrában például a feldolgozóiparban és a hajógyártásban van munkaerőhiány.
A távol-keleti országnak 2040-ben 6,74 millió külföldi munkavállalóra lesz szüksége, hogy elérje növekedési céljait
a hivatalos Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség tanulmányának megállapítása alapján. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint azonban a bevándorlók aránya a japán népességhez viszonyítva csak 2 százalék körüli, ami messze a legalacsonyabb a legfejlettebb hét gazdaság (G7-ek) közül. A többi hat országban ez az arány két számjegyű.
A legnagyobb bevándorlócsoport a vietnámiaké, az 518 ezer fős etnikum a külföldi munkavállalók negyedét adja. A második legnagyobb csoportot Kína adja 398 ezer fővel, majd a sorban a filippínók 227 ezres tömege következik.
A japánok ugyanakkor nem szeretik a bevándorlókat. Jól szemléltetik ezt Suicsi Ono, az Oizumi-machi Turisztikai Egyesület alelnökének szavai:
Egyesek még mindig inkább hiánypótló munkaegységként tekintenek a külföldiekre, mintsem emberi lényekre.
Állami bevándorlási program
A külföldi munkavállalói program jelenlegi változatát Abe Sindzo korábbi miniszterelnök vezette be öt éve, ez többnyire legfeljebb ötéves tartózkodást engedélyez.
„Jobb lenne Japánnak, ha befogadná a hosszú távú tartózkodásra hajlandó külföldieket, ahelyett, hogy hazaküldi őket” – világított rá Kaszuko Ivasita, a Hirosima Bunkio Egyetem docense a Bloombergnek.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy „minden arról szól, hogy a külföldi munkavállalók befogadásának súlyos terhei vannak, pedig ők egyben adófizetők és fogyasztók is”.
Az állam bevándorlási programját a kormány átdolgozza, hogy még több külföldi munkakeresőt bevonzzon. Az új változat jövőre léphet érvénybe.
Társadalmi katasztrófa felé sodorja Japánt az öregedő és zsugorodó népességA szigetország népessége tizenhat éve csökken, a születési ráta rendkívül alacsony. A japán kormány igyekszik megfékezni a rohamos népességfogyást, de eddigi próbálkozásai erőtlennek bizonyultak. |
„Jó híreket kap a világ nemsokára" – Irán pont azt nem adja át Amerikának, ami Trumpnak leginkább kell
