A rendezvény idén az Új globális körülmény: A bizonytalan jövő kihívásai mottóval zajlott, több mint 30 panelbeszélgetést tartottak, hétfőtől szerdáig több mint 200 szakember szólalt fel. Az nyugat-balkáni bővítési terveitől, az energiabiztonságról, a mesterséges intelligenciáról, a digitális átállásról és a klímaváltozás következményeiről is szó volt.
A szerb gazdaság jövője és versenyképessége minden témakörben szóba került.
A 31-ik alkalommal megszervezett Kopaoniki Üzleti Fórumon az akadémiai közösség, a politikai színtér, az üzleti menedzsment, valamint a nemzetközi pénzügyi szektor és diplomácia jeles képviselői is megjelentek.
Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója rámutatott, hogy a válságos világgazdasági körülmények között Szerbia gazdasága ismét bizonyította ellenállóképességét. A munkanélküliségi ráta alacsony szinten van, az évközi a januári 6,4 százalékról februárban 5,5 százalékra mérséklődött.
Siniša Mali pénzügyminiszter kiemelte, hogy a értéke tavaly meghaladta a 69 milliárd eurót, 2027-re pedig 90 milliárd a cél. Idén 3,5 százalékos növekedést lát megvalósíthatónak. Rámutatott, hogy az átlagos nettó bérek folyamatosan emelkednek, az év végéig 920–930 eurós átlag várható, 2027-re pedig eléri az 1400 eurót az átlag. A keresetek reálértéke tavaly 2,4, a nyugdíjaké 8,7 százalékkal nőtt.
Minden a szabályok szerint!
Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke a szervezők nevében felszólalva úgy értékelte, a szerbiai gazdasági mutatók kielégítők, kiemelve, hogy a költségvetési hiány GDP-arányosan 3 százaléka alatt maradt. Figyelmeztetett azonban, hogy meglátása szerint
a jövőben kerülni kell az úgynevezett helikopterpénzek osztogatását, közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat pedig előre lefektetett szabályok szerint kellene növelni.
Az üzleti tanácskozás nulladik napján, vasárnap a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének képviselői szólaltak fel. Julija Ustjugova, az IMFd szerbiai irodavezetője bejelentette, hogy már a jövő héten Belgrádba látogat a valutaalap missziója, megkezdik a tárgyalásokat a készenléti hitelmegállapodás harmadik felülvizsgálatáról.
Nem utolsó sorban, nagy érdeklődés előzte meg Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem tanárának, az ENSZ fenntartható fejlődés programjának egyik vezető kutatója videolinken történő bekapcsolódását. Jó hírként jelentette be, hogy Victoria Nuland már nem tagja az Egyesült Államok kormányának, mert szerinte ő a felelős az USA téves külpolitikájáért, melynek Szerbia 1999-ben a NATO bombázásokkal kicsúcsosodva viselte súlyos következményeit. Egyebek mellett arról is beszélt, hogy
az utóbbi 30 év válságait a téves európai biztonságpolitika okozta. Sachs szerint a jövőben Szerbia a híd szerepét töltheti be az EU és Oroszország kapcsolataiban.
Ana Brnabić kormányfő arról is beszélt, hogy az Unióból érkezik a legtöbb beruházás, de egyre több jön Ázsiából is. Az árucsere-forgalomban az elsőszámú partner Németország, a szolgáltatások terén pedig az Egyesült Államok. Kínából exportál Szerbia a legtöbbet. Ez mutatja, milyen a szerb gazdaság a geopolitika tükrében.
A fórumon Siniša Mali arról is beszélt, hogy az Air Serbia új járatokat indít Kínába és az Egyesült Államokba. Miodrag Zec ismert közgazdász, emeritus professzor erre úgy reagált, hogy Szerbia valójában egyhelyben topog, egy évszázada már, hogy keletre és nyugatra is kacsingat. Zec labdarúgó-hasonlattal élve azt mondta, olyan ez, mint amikor a
saját büntetőterületünkön belül cselezünk, ami néha látványos, és sikeres, máskor öngólt eredményez.
