Európa a leggyorsabban melegedő földrész, és a legfrissebb vonatkozó jelentés szerint még akkor is felkészületlen az éghajlatváltozás hatásaira, ha sikerül a Párizsi klímamegállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését – de nem is sikerül.
Összeállította első éghajlati kockázatelemző jelentését az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. Ez alapján jókora bajban vagyunk, mert nem elégséges, amit az illetékesek tesznek a klímaváltozás mérséklése és a várható következmények kezelése tekintetében, ezért még a legoptimistább jóslatok is ijesztőek Európára nézve.
Akkor is gond lenne, ha tartanánk a párizsi klímacélokat
Alapos munkát végzett az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, miután számos forrásból dolgozva állította össze a saját riportját. A hivatalosan Európai Éghajlati Kockázatértékelési Jelentésnek (European Climate Risk Assessment, EUCRA) hívott dolgozat alapvetően az éghajlat-politikai cselekvést hivatott előmozdítani a kontinensen.
A jelentés az éghajlatváltozás Európára gyakorolt hatásaival és kockázataival kapcsolatos adatokra alapoz, kiegészítve a következőkkel:
- az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC),
- az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának, illetve
- a Bizottság Közös Kutatóközpontjának jelentéseivel, valamint
- a nemzeti kockázatértékelésekkel,
- az EU-s finanszírozású KFI-projektek eredményeivel.
A fő megállapítás szerint Európa felkészületlenül várja a klímaváltozás további és egyre súlyosabb negatív változását, ráadásul a híres 1,5 fokos emelkedést sem sikerül tartani, pedig már az is katasztrofális következményekkel fenyeget.
Az idei minden idők legmelegebb februárja volt: a felszíni levegő átlaghőmérsékletét 13,54 Celsius-fokban állapították meg,
a napi globális hőmérséklet pedig február 8. és 11. között négy egymást követő napon is 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 között mért értékeket.
Azaz baj van.
Egyre több lesz a hőhullám, a rosszullét, a haláleset
Miként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa, Tóth Bettina kifejtette, az elemzés kimondja, hogy az európai szakpolitikák és alkalmazkodási intézkedések nem tartanak lépést a gyorsan, minőségében és mennyiségében egyaránt növekvő kockázatokkal.
Sok esetben a fokozatos alkalmazkodás nem lesz elegendő, és mivel az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fokozását célzó intézkedések hosszú időt igényel, sürgős cselekvésre van szükség a még nem kritikus kockázatok esetében is; erre pedig a társadalom nincs felkészülve az EEA ügyvezető igazgatója, Leena Ylä-Mononen véleménye szerint.
Mindebből vezette le az ügynökség, hogy az EU-tagállamokban június 6–9. között, Magyarországon éppenséggel 9-én, vasárnap tartandó európai parlamenti (EP-) választások után az új EP-ciklusban nem lehet elkerülni, hogy a klímaváltozás legyen a prioritási lista élén. Ebbe beletartozik a kibocsátáscsökkentést és az alkalmazkodás(ra felkészülés) is.
Annál is inkább, mert egyre több lesz a hőhullám, ennek következtében a betegségek és rosszullétek fokozódása, a haláleset: utóbbira ijesztő adat is van:
már 2019-ben is a hőhullámok okozták az időjárással és éghajlattal összefüggő szélsőséges eseményekből eredő halálesetek 90 százalékát.
Az új EP-ciklus azért is érdekes, mert július 1-jétől Magyarország tölti majd be az Tanácsának soros féléves elnökségét.
Négy lépésben reagálna az Európai Bizottság
A jelentés szerint Európában az ökoszisztémák katasztrofális és kritikus állapotban vannak, a tíz vizsgált kockázati terület közül három sürgős beavatkozást igényel:
- tengeri,
- tengerparti,
- erdőtüzek veszélyeztette biodiverz ökoszisztémák (főleg Dél-Európában).
A többi kockázat esetében (pl. vizes ökoszisztémák és talaj) pedig további cselekvések szükségesek.
És helytelenül gondolnánk, hogy a főleg a mediterrán vidékeket érintő tengeri problémák és erdőtüzek nincsenek hatással ránk, azaz mi megúszhatjuk a nehezét. Az erdőtüzek ugyanis már az egész földrészen kritikus kockázatot jelentenek, akárcsak a hőstressz a szabadtéri munkát végzők esetében, illetve a rossz állapotú épületek is az emberi jólétre.
Ezekhez jön még az aszály, ami a terméseket veszélyezteti, a hőség pedig kockázati tényező az energiatermelés, -szállítás és -kereslet tekintetében is. Mind közül a legveszélyesebb pedig a hirtelen és intenzív csapadék, amely nyomán az áradások az épített környezetet, az infrastruktúrát károsíthatják az emberélet veszélyeztetése mellett.
Az Európai Bizottság ezekre négy lépésből álló válaszreakciót tervez:
- jobb irányítás,
- jobb eszközök a kockázattulajdonosok szerepvállalásának növelésére,
- a strukturális politikák kiaknázása,
- az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia finanszírozásának megfelelő előfeltételei.
Egyrészt ez a felismerés meglehetősen elkésett, másrészt továbbra is túl általános válaszreakció, hiszen konkrét megoldásokat egyelőre nem kínál
– figyelmeztetett Tóth Bettina. Megjegyezte azt is, hogy az e téren való elmélyülés valószínűsíthetően már a következő bizottság napirendjén fog szerepelni.
