A lengyel nemzeti bank (NBP) vezetője, Adam Glapinski levélben fordult Donald Tusk miniszterelnökhöz, hogy lezárják a közöttük fennálló viszályt – árulta el Glapinski a Financial Timesnak adott interjújában. Hozzátette: árt az ország nemzetközi megítélésének, ha a miniszterelnök és jegybankelnök hadban áll. Úgy véli, hogy mindkét oldalról sok vád hangzott el, azonban itt az ideje találkozni és beszélgetni.
Szerinte érthető, ha egy heves kampányban az akkor ellenzékben lévő, jelenleg miniszterelnök Donald Tusk az miatt keményen támadta a központi bankot és a kormányt, de a választások után itt az ideje elásni a csatabárdot. Ez azért is fontos lenne, mivel a kabinetnek és a nemzeti banknak közös a célja. Glapinski hangsúlyozta, hogy nincs takargatnivalója, és kész megvédeni magát a bíróság előtt is, ha Tusk elutasítja.
Lengyelországban tavaly októberben zajlott le a választás, amit ugyan a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) nyert meg több mint 35 százalékos eredménnyel, de a párt a parlamentben nem rendelkezik többséggel. Így decemberben a nyolc évig ellenzékben politizáló Donald Tusk lett a miniszterelnök egy többpárti koalíciót vezetve. Tusk folyamatosan szorítja ki a Jog és Igazságossághoz lojális embereket az államapparátusból,
aminek része a Glapinski elleni támadás.
A vádak szerint Adam Glapinski akadályozta az információáramlást az intézményen belül, és félrevezette a kormányt a jegybank 2023-as pénzügyi eredményével kapcsolatban: ugyan nyereséget jelzett előre, de veszteséget termelt. Az is a vádpontok között szerepel, hogy az októberi választás előtt indokolatlanul csökkentette az irányadó alapkamatot, hogy segítse a kormányzó Jog és Igazságosságot.
A bírálatok egy része az NBP által a koronavírus-járvány idején a PFR állami befektetési alap és a BGK állami fejlesztési bank által kibocsátott lengyel államkötvények és kincstárgarantált kötvények vásárlására vonatkozik. A kötvényvásárlások révén Glapinski biztosította a közel 144 milliárd zloty összegű költségvetési hiány közvetett finanszírozását a jegybank által, amivel elvileg megsértette a lengyel alkotmányt.
Tusk kormánya azt tervezi, hogy különleges törvényszék elé állítja, és lemondatja a jegybankelnököt.
Glapinski a lapnak cáfolta az állításokat, szerinte a központi bank nem közvetlenül a kormánytól vásárolt volna kötvényeket. Hangsúlyozta, hogy a választások előtti kamatvágások megfeleltek az előrejelzéseknek, és segítették az infláció mérséklését, a régióban pedig Csehország és Magyarország is hasonlóan járt el. Hozzátette: nem mond le, mivel ezzel beismerné a bűnösségét.
A bírósági eljárásról pedig úgy véli, hogy gyengítené Lengyelországot. Bár a jegybankár korábban bírálta az eurót, a lapnak most azt mondta, hogy az uniós pénznem jó Európa legfejlettebb és pénzügyileg legstabilabb országainak. Lengyelország pedig egy évtizeden belül készen állhat a közös valutához való csatlakozásra, amint az egy főre jutó bruttó hazai termék felzárkózik a gazdagabb uniós országok adataihoz.
A lengyel nemzeti bank és Tusk vitája kapcsán az Európai Központi Bank vezetője, Christine Lagarde is megszólalt már: szerinte a kormányzót az uniós jogszabályok védik, és
azt javasolta Glapinskinak, hogy forduljon az Európai Bírósághoz.
A lengyel alkotmánybíróság egy januári ítéletében kimondta, hogy Glapinski előállításának háromötödös többséggel kell átmennie a parlamenten.
A Tusk vezette többpárti koalíciónak viszont nincs meg ez a többsége, bár több politikus szerint egyszerűen figyelmen kívül hagyható a taláros testület döntése. Az viszont továbbra sem világos, hogy Tusk koalíciója egyáltalán bíróság elé állíthatja-e Glapinskit, vagy leválthatja-e a posztjáról, arra pedig korábban nem volt példa, hogy kamatvágás miatt eljárás induljon egy jegybankár ellen.
A kamatcsökkentések éve lesz az ideiAz elmúlt évtizedek legagresszívebb jegybanki szigorításai után, az idén sorra csökkentik majd irányadó kamataikat a világ nagy jegybankjai. Az irányt ezúttal is az amerikai jegybank szabja meg, a több ezermilliárd dolláros kérdés az, hogy mikor szánja rá magát az első vágásra a Federal Reserve. A feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil vezetésével – például már meg is kezdték ezt a folyamatot. |
