Az Európai Uniónak hosszú távú hozzáférést kell biztosítania piacához az ukrán élelmiszergyártók számára ahelyett, hogy mindig csak egy évre hosszabbítják meg az engedélyeket, és így a döntés a politikai helyzet kegyelmére van bízva, sürgette egy magas rangú kijevi illetékes hétfőn.
Fotó: Thierry Monasse / Getty Images
Ukrajna azt akarja, hogy véglegesen feloldják a vámokat és a kvótákat az uniós exportra, vagy legalábbis hosszabbítsák meg három évre azok jelenlegi felfüggesztését – jelentette ki Markijan Dmitrasevics agrárminiszter-helyettes.
„A tervezéshez valami megfelelőbbre van szükségünk” – nyilatkozta a Reutersnek brüsszeli látogatásán. „Sok erőforrás megy ezekre a tárgyalásokra minden évben. Aztán érkeznek az újabb követelések, újabb tiltakozások az EU-ba és a tagállamokban” – utalt az utóbbi idők gazdatüntetéseire, amelyek végigsöpörtek Európán Németországtól kezdve Belgiumon és Lengyelországon keresztül Spanyolországig.
Az Európai Bizottság 2022-ben függesztette fel az ukrán agrárimportra kivetett vámokat és kvótákat, és az intézkedés további meghosszabbítását javasolta 2025 júniusáig. Brüsszel azonban keresi annak a módját, hogy megkönnyítse a keleti uniós tagállamok számára az ukrán mezőgazdasági termékek importjának korlátozását, és „vészféket” javasol olyan kényes termékek esetében, mint a csirke, tojás és cukor – ez azonban a magyar és európai termelők szerint is elfogadhatatlan.
Fotó: Shutterstock
Bár az uniós kormányok többsége támogatja a bizottság javaslatát, a brit hírügynökség szerint kérdéses, hogyan reagál az Európai Parlament. Egy illetékes bizottság csütörtökön szavaz a javaslatról, és várhatóan jelentős számú módosítást nyújtanak be hozzá, többek között azon termékek listájának kibővítéséről, amelyekre a „vészfék” vonatkozik. Emellett akkor vetnének ki importvámokat, ha a behozatal meghaladja a 2021-est, vagyis az orosz invázió előttit; a bizottság a 2022-es és 2023-as importhoz viszonyítana.
„Ez számunkra nem fog működni” – jelentette ki Dmitrasevics, aki szerint az ukrán agrártermékek nem okoznak kárt az uniós piacnak. Emlékeztetett, hogy
az ukrán cukor csak az uniós fogyasztás 3 százalékát teszi ki,
és a kiskereskedelmi árak még mindig meghaladják a háború előttit.
Hozzátette, hogy Románia például külön kérte Ukrajnától a cukorimportot, és Magyarországnak, amely betiltotta, szintén szüksége volt ukrán importra az árak kiegyensúlyozása végett.
