A dezinflációs folyamatok nagyjából az EKB előzetes várakozásainak megfelelően alakulnak, ugyanakkor a tanács mindaddig nem kezdi majd meg csökkenteni az eurózóna irányadó kamatait, míg nem lesz teljesen biztos benne, hogy a 2 százalékos pénzromlási cél középtávon elérhető lesz – derült ki az EKB áprilisi kamatdöntésének rövid szöveges indoklásából, melyet az irányadó kamat szinten tartását követően adott közre a szervezet.
Az irány helyes, de vannak kiugró értékek
A Christine Lagarde, EKB-elnök sajtótájékoztatóját megelőző közlemény kiemelte : az általánosságában csökken az eurozónában, köszönhetően főként a élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek áremelkedésének megtorpanásának. A bérnövekedés üteme nem ad okot újabb inflációs aggodalmakra, a hitelfelvétel költségei továbbra is korlátozó jellegűek, a múltbéli kamatemelések pedig még mindig sikeresen csökkentik a piaci keresletet, visszafogva ezzel a pénzromlás ütemét.
A jelentés ugyanakkor kiemelte: egyes tagállamok belföldi árnyomással kapcsolatos adatai továbbra is jelentősek, főként, mivel a szolgáltatások áremelkedései még mindig relatíve nagyok az átfogó inflációs adatokhoz képest, ez pedig gátat szab annak, hogy be lehessen jelenteni a győzelmet a pénzromlás elleni harcban. A közlemény rámutat: a friss adatok azt mutatják, az EKB irányadó kamatának szintje lényegi szerepet tölt be az infláció letörésében, ezért a tanács mindaddig nem enyhíti majd a hitelfelvétel költségeit, míg nem érzi úgy, hogy annak időszerűségét a rendelkezésre álló adatok megnyugtatóan alátámasztják – amint viszont úgy látják, megnyílik az út a kamatcsökkentések előtt,
nem lesznek restek elindítani monetáris lazítási kampányukat.
Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatójának elején hangsúlyozta: a gazdaság továbbra is gyengélkedik, az idei év azonban már a felpattanásról is szólhat, főként a szolgáltatási szektornak köszönhetően. Az eurozóna exportja is növekedésnek indulhat 2024-ben, főleg, hogy a monetáris politikai oldal szorítása is hamarosan enyhülhet.
Fluktuáló inflációs környezet jöhet, a célt pedig jövőre érhetjük el
Az EKB feje hangsúlyozta: a nemzeti fiskális politikáknak is ki kellene venni a részüket az árnyomás csökkentéséből. Várakozásaik szerint az inflációs célt jövő év közepén érheti el az eurozóna, addig egy kisebb fluktuáció, majd egy egyértelmű csökkenés követhetik majd.
A gazdasági teljesítménnyel kapcsolatos előrejelzések inkább felfelé tévedhetnek, mint lefelé, a gyengélkedésre több esély van, mint a felülteljesítésre
– emelte ki Lagarde. A gopolitikai feszültségek továbbra is nagy veszélyt jelentenek mind az inflációra, mind a világgazdaság talpra állására – tette hozzá.
Az EKB vezetője többször is kiemelte: a jegybank ezentúl is az inflációs célsávját szem előtt tartva, adatvezérelten dönt majd a kamatok szintjéről, egyelőre pedig egyetlen kamatpálya mellett sem kötelezi el magát.
Lagarde beszédének végére, az újságírói kérdéseket megelőzően az euró 0,2 százalékkal gyengült a forinttal, ugyanakkor minimálisan erősödött a dollárral szemben.
Az EKB független a Fedtől – mégis fontos figyelni Amerikára
Az EKB feje egy kérdésre válaszolva elmondta, nem volt teljes a konszenzus a jegybankárok közt a jelenlegi döntésről, ahogy a jövőbeli kamatpályával kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. A Feddel kapcsolatos együttmozgásukat firtató kérdésekre Lagarde kiemelte:
nem függnek a Fedtől, saját, önálló kamatpolitikát folytatnak,
de természetesen ennek alakításakor fontos figyelembe venni a világgazdaság egy ekkora szereplőjének útját is. Az európaiakért dolgozunk, az árszínvonal fenntartása a feladatunk, de ehhez figyelni kell nem csak Amerikára, de Japánra, Kínára is – folytatta egy másik, ugyanezen témát firtató kérdésre adott korábbi válaszát Lagarde.
Az infláció nem ugyanolyan itt és ott, a politikai környezet sem azonos, nem lehet egyik térség számai alapján egy másik jövőjét megítélni
– zárta le a témát az elnök. Arról, hogy az EKB-nak többet és gyorsabbat kell-e majd vágnia a kamatokon, mint a Fednek, Lagarde azt mondta, ezt majd az idő közben befutó adatok döntik el, most semmilyen kamatpálya mellett nem kötelezik el magukat.
Az olajárak monetáris politikára kifejtett hatásáról kiemelte: a fekete arany ára 10 százalékot emelkedett az elmúlt hetekben, az elmúlt időszakban pedig megtanultuk, hogy ez a szempont mennyire fontos az infláció szempontjából is. Az EKB nem csak a jelenlegi árakat, de a határidős jegyzéseket is figyelemmel követi, hogy pontos képet tudjon alkotni az energiaárak jövőbeli inflációfelhajtó hatásának eshetőségéről –tette hozzá Lagarde.
