A piac arra számít, hogy az Európai Központi Bank (EKB) júniusban szinte biztosan megkezdi kamatcsökkentési ciklusát. Az intézmény csütörtöki ülésétől azt várják, hogy igazolja várakozásaikat.
Az euróövezeti márciusban még közelebb került – 2,4 százalékos értékkel – az EKB 2 százalékos célsávjához. Ez elvben lehetővé tenné, hogy az európai jegybank az amerikai Fedet megelőzve megkezdje enyhítési ciklusát.
A piacok annak megerősítését várják, hogy júniusban jön a csökkentés
– mondta a Reutersnek Guy Miller, a Zurich Insurance Group vezető piaci stratégája.
Az öt legfontosabb tényező a jegybanki kamatdöntéssel kapcsolatban a következő.
1. Eldöntött tény a júniusi vágás?
Egy jegybanknál persze semmit nem lehet biztosra venni, de esetünkben meglehetősen valószínű a júniusi kamatcsökkentés. Számos EKB-vezető jelezte már, hogy egyetért a dátummal. Még egy olyan monetáris politikai héja (a szigorú kamatpolitika elkötelezett híve), mint Klaas Knot holland jegybankelnök is azt mondta, hogy júniusra írta be a dátumot, s
még a vezető héjának tekintett osztrák Robert Holzmann is azt nyilatkozta, hogy nem lenne ellenére a dolog.
Frederik Ducrozet, a Pictet Wealth Management makrogazdasági elemzési vezetője szerint az EKB azt szeretné, ha az adatok nagyjából összhangban lennének a várakozásaival ahhoz, hogy csökkentést hajtson végre. Vele szemben a Fed hangsúlyozta, hogy javulást vár a makrogazdasági adatokban. A közgazdász szerint
még ha van is némi felfelé mutató meglepetés egy-egy mutatóban, nem hiszem, hogy ez megakadályozná őket a csökkentésben.
Az egyik potenciális aggodalomra okot tényező továbbra is a szolgáltatások inflációja, amely hónapok óta 4 százalék. Ennek hátterében a viszonylag gyors bérnövekedés áll.
2. Mit mond a héten az EKB?
Valószínűleg azt, hogy közeleg a kamatcsökkentés időpontja. A nagy kérdés az, hogy expliciten megemlítik-e a júniust. Ha az EKB az óvatos kommunikációt választja, akkor mondhatja, azt, hogy az adatok a megfelelő irányba mozdulnak a csökkentéshez, vagy jelezheti, hogy a lépés a június előtt látott adatoktól függ.
A múlt héten közzétett adatok szerint az infláció váratlanul 2,4 százalékra csökkent márciusban. Ez bizakodásra ad okot, mint ahogy az is, hogy a jegybank márciusban csökkentette inflációs előrejelzését. Carsten Brzeski, az ING globális makrogazdasági vezetője szerint csütörtökön
„szinte előre bejelenthetik a kamatcsökkentést”.
Az EKB kommunikációjában árgus szemekkel figyelik azt is, hogy a közleményben vagy az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzik-e bármi arról, hogy milyen ütemű lesz a monetáris lazítás.
3. Milyen béradatok lennének megfelelők az EKB-nak?
Röviden megfogalmazva: lassulók. Kicsit bővebben: a bértárgyalások alapján kialakult bérnövekedés az elmúlt év negyedik negyedében 4,47 százalékra mérséklődött éves szinten az előző negyedéves 4,69 százalékos rekordról.
Az EKB a béreket emelte ki legnagyobb akadályként a kamatcsökkentési ciklus megkezdése előtt. Az első negyedéves béradatokat májusban publikálják, így ez a legfőbb oka annak, hogy az EKB csütörtökön minden valószínűség szerint kivár.
Úgy gondolom, hogy az első júniusi kamatcsökkentésre akkor is sor kerül, ha a bérek csak mérsékelt javulást mutatnak
– mondta Reinhard Cluse, a UBS európai vezető közgazdásza.
4. Megváltoztathatja-e az EKB álláspontját, ha a Fed a vártnál tovább tartja magasan kamatait?
Valószínűleg nem. Az eurózóna gazdasága sokkal gyengébben muzsikál, mint az amerikai, így az EKB ebben az értelemben rá van kényszerítve arra, hogy élénkítse a gazdaságot még akkor is, ha a Fed nem vág júniusban. A nagyobb kérdés az, hogy mi van akkor, ha a Fed az első lazítási lépés után sokkal kevesebbet vág, mint amennyit a befektetők várnak.
A tőkepiacok már csak nagyon óvatosan árazzák a Fed döntéshozói által előre jelzett három amerikai kamatcsökkentést, sőt, egyes elemzők megkérdőjelezik, hogy egyáltalán lesz-e amerikai kamatcsökkentés idén.
Az ING álláspontja szerint ez utóbbi esetben az EKB is kénytelen lesz beérni két kamatvágással a várt három helyett.
Ha túl nagy a kamatkülönbözet a dollár és az euró között, a közös európai fizetőeszköz gyengülhet, ami potenciális inflációs veszélyekkel jár.
5. Mennyire kell félni az elszabaduló olajáraktól?
Egyelőre nincs nagy baj. A geopolitikai feszültségek és a nagyobb keresletre vonatkozó várakozások öt hónapos csúcsra, 90 dollár fölé emelték a Brent típusú nyersolaj árát. Ez jócskán az EKB 2024-re szóló 79 dolláros hordónkénti előrejelzése felett van. Ugyanakkor a jelenlegi ármozgások az ukrajnai orosz inváziót követően tapasztaltakhoz képest viszonylag szerények, és az ebből eredő inflációs fellendülés is csak átmeneti lehet – mondta Salomon Fiedler, a Berenberg közgazdásza.
Ezek nem befolyásolhatják túlságosan az EKB kamatpályáját, ráadásul a földgáz ára, amely 2022-ben 10 százalék fölé nyomta az inflációt, az év eleje óta csökkent
– tette hozzá.
