Oroszország megkezdte a dízel exportját Szudánba: a Pavo Rock és a Conga nevű tartályhajók mintegy 70 ezer tonna gázolajat szállítottak múlt héten a kelet-afrikai ország második legnagyobb városába, a vörös-tengeri Port Szudánba. A Marabella Sun pedig néhány nap múlva rakodhat ki. A szállítmányok minden esetben orosz balti-tengeri kikötőkből indultak útnak.
Afrika harmadik legnagyobb országának körülbelül napi 45 ezer hordó (6 ezer tonna/nap) dízelre van szüksége a helyi kereslet kielégítéséhez és havonta 60-70 ezer tonnát importál, főként Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből. Azt nem tudni, hogy Kartúm mennyit fizet Moszkvának, illetve milyen megállapodás jött létre a felek között. Az orosz-ukrán háború kirobbanása után
Oroszország azonban átirányította az energiahordozókat Dél-Amerikába, Ázsiába és Afrikába: a nyersolaj legnagyobb felvásárlója Kína és India lett, de jut a fekete aranyból Észak-Koreába és számos országba. A dízelexport beindulása azért is érdekes, mert Ukrajna az elmúlt hetekben számos dróncsapást hajtott végre orosz finomítók és raktárak ellen, így felmerült, hogy Moszkva behozatalra szorul.
Sőt, a héten a Reuters arról írt, hogy az eurázsai ország Kazahsztántól tervez 100 ezer tonna üzemanyagot importálni, bár ezt előbb a kazah, majd az orosz kormány is cáfolta. Az még nem világos, hogy az ukrán dróncsapások mekkora kárt okoztak, de a kivitelt egyelőre nem zavarták meg. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az Egyesült Államok felszólította Ukrajnát, hogy állítsa le az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokat.
A Fehér Ház ugyanis amiatt aggódik, hogy a csapások és Moszkva megtorlása miatt megugrik a nyersolaj ára, így az üzemanyagoké is, ami növelné az inflációt. Mindez pedig kellemetlen lenne az újraválasztásra készülő Joe Bidennek, így előbb a CIA figyelmeztette az ukrán titkosszolgálatokat, a héten pedig az amerikai védelmi közölte, hogy
Kijevnek az orosz katonai infrastruktúrát kellene támadnia az energetikai létesítmények helyett.
A szállítmányok kapcsán érdemes még megemlíteni, hogy az orosz tankerek a húszik által veszélyeztetett Vörös-tengeren át érnek célba. A húszik azonban már korábban is leszögezték, hogy csak amerikai és izraeli célpontokra támadnak a Vörös-tengeren, márciusban pedig Peking és Moszkva megegyezett a Jement irányító fegyveres csoporttal, hogy a diplomáciai támogatásért cserébe a hajóik zavartalanul közlekedhetnek.
Csehország sem mondott le az orosz olajrólCsehország tavalyi kőolajbehozatalának 58 százaléka a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból érkezett, ez az arány két százalékponttal több, mint 2022-ben. Prága tavaly 7,4 millió tonna kőolajat importált, nagyjából annyit, mint 2022-ben. Az orosz kőolajon kívül a többi kőolaj a Németországot és Csehországot összekötő IKL vezetéken érkezett az országba. Korábban a kőolajon kívül Csehország az oroszországi gázszállításoktól is függött. Az Ukrajna elleni orosz katonai támadás előtt az orosz földgáz tette ki a csehországi gázfogyasztás 97 százalékát. Tavaly ez az arány 3,8 százalékra csökkent – írja az MTI. |
